A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma
regényének pedig jelentős részben ez a mulatozó, bohém, de intenzív lelki életet élő, sokféle színt és problémát fölmutató kör adta később az alapját. Ám ez a berlini miliő, legalább két vonatkozásban, sokkolta is. Balázs Bélát ugyanis - nincs jobb szó rá ingerelte a Ritoók-jelenség, s beléje akart pillantani. "Ritoók Emma. Csúnya vénlány, és magyar regényt írt feminista tendenciákkal - írta róla Naplójában —. [...] Penzióban lakik, mert neki kell, hogy emberek legyenek körülötte, akik szeressék, fiatalabbak, mint ő, hogy friss maradjon. Ha hónapos szobában lakik, akkor nem tud egy lélekkel se megismerkedni - el van hagyatva, mert öreg és csúnya. Érzékeny, eleven lelki életű, és még csak barátságot se ismer - igazit. Kíváncsi vagyok egy ilyen lány életre és lélekre, és »hipnotizáltam«. Egy olyan országúti találkozást csináltam. Rohammal kényszerítettem, hogy »nyílt« legyen előttem, kinyissa magát nekem, ahogy még embernek nem nyitotta ki." 52 S ez a roham le is fegyverezte a "vénlányt"; úgy érezte s Balázsnak be is vallotta, hogy a férfi modora "kivetkőztette a normális emberekkel szemben való magatartásából." Ami azután számára "olyan nyitottsággal és közelséggel jár(t) együtt, amit lehetségesnek se tartott addig", s nem ismert magára. 53 Nem tudjuk, ez a "roham" egyben Balázs szexuális hódításainak egyike lett-e (amire a Napló egy helye - 1.394395. - utalni látszik), de az bizonyos, hogy ez a lelki párviadal egy hosszú bizalmas kapcsolat alapja és kezdete lett -jóllehet Balázs részéről volt benne valami amorális. S az is tény: hasonló jellegű, érzelmi életét fölforgató, már-már sokkoló hatású volt némelyik közös élményük is (pl. a Napló I. 397-398. lapjain leírt közös szórakozás). Berlin tehát egy kuszább, sebzettebb, sokféle problémára érzékenyebbé tévő életérzés forrása lett számára. Berlint követően, 1907 február végétől valószínűleg újra Budapesten tartózkodott. Ekkori életszakaszáról nem sokat tudunk. Valószínűleg tanult, irodalmi ambícióinak élt - s készült berlini élményanyaga regény földolgozására, A nagy véletlen-rt. Ekkoriban azonban, úgy tetszik, intellektuális téren elsődlegesen szaktudományos problémák izgatták; tervei az esztétika és a kísérleti lélektan összekapcsolódására irányultak. 1908 januárjától március közepéig a Ranschburg Pál (1870-1945) vezette budapesti gyógypedagógia pszichológiai laboratórium munkájában vett részt. 54 Az állami kisegítő iskola gyönge képességű tanulóinak esztétikai recepcióját figyelte meg kísérleti körülmények között. Az 1908-i "nyári szemesztert" pedig újra Németországban, ezúttal Würzburgban töltötte, ahol Oswald Külpe (1862-1915) professzor lélektani intézetében dolgozott. 55 Szakmai irányítója G.E. Müllernek, majd Wundtnek volt a tanítványa, 1887 és 1894 közt Wundt lipcsei lélektani laboratóriumában dolgozott asszisztensként, s 1894-ben lett professzor Würzburgban, ahol - az addig tanultakat fölhasználva - az egyetem "lélektani laboratóriumát külön lélektani iskola központjává tette" 56 . Ennek az iskolának az érdeklődése a filozófia, a lélektan és az esztétika kapcsolódási pontjaira, összefüggéseire irányult, Külpe munkái is e területről valók. Közülük, mint Ritoók Emma számára is fontosak, alighanem a Gründrisse der Psychologie (1893), az Einleitung in die Philosophie (6. kiadás 1913), az Immanuel Kant (3. kiadás 1912), az Erkenntnistheorie und Naturwissenschaften (1910) érdemel leginkább említést. Külpe maga is bizonyos Kant-hatást (s egyben az esztétikum lélektani eszközökkel való értelmezésének lehetőségét és technikáit) közvetítette hozzá. « Balázs Béla 1982. I. 385-386. 53 Balázs Béla 1982. I. 386. 54 Vö. Ritoók Emma 1910a. 14. 55 Vö. Ritoók Emma 1910b. I. 356. 56 Révai Nagy Lexikona 12: 384. 254
