A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

4 A doktori disszertáció egy sokfelé tapogatózó, hosszú fejlődési szakasz lezárása volt; nem megelőlegezett, inkább befejezett valamit - miként az ugyancsak 1906-ban megjelent újabb Kielland-fordítás, a Garman és Worse is. De Ritoók Emmában egyszerre mindig is többféle indíttatás élt, s ezek közül az egyik, a külföldi egyetemi tanulmányokkal megszerezhető tájékozottság igénye, előrelendítenek bizonyult. 1906 őszén ugyanis Berlinbe utazott, ahol újra egyetemi előadásokat hallgatott, s - minden jel szerint - hallgatója lett Georg Simmel (1858-1918) nevezetes művészetfilozófiai "privátszemináriumának".

44 Simmel, aki akkoriban kezdett igazán híres lenni, "problémaérzékeny filozófus volt, nagy érzékkel az újra, a modern jelenségekre. Ezért vonzotta a szociológiai szemlélet, a pénz hatásának megvizsgálása, a nagyvárosok és a divat filozófiájának megfogalmazása."

45 Privátszemináriumait szűk körben tartotta; ahogy Balázs Béla írta róla, "hiperműveltséget, szellemi átfinomultságot, esztétikát és szimbolizmust lélegző emberekkel" vette körül magát.

46 Az eszmecserék légkörét egyértelműen Simmel inspirálta, akinek "probléma-ösztöne", "csodálatosan finom impressziobilitása", "finom és meglepő dolgai" a szemináriumába befogadott Balázs Bélát is csodálatra késztették.

47 Ekkoriban készült - s 1907-ben jelent meg - a pénz filozófiájáról írott nevezetes művének {Philosophie des Geldes, 1900) második kiadása, eleven volt még 1903-ban publikált Kant-könyve, amely 1913-ban már a 3. kiadást is megérte; s ekkoriban készülődhetett műhelyében Soziologie (1908) című műve is. Ritoók Emma számára azáltal lett fontos teoretikus, hogy - mint Kantból induló, pszichológiai értelmezésekkel operáló, pragmatikus színezetű gondolkodó - Ritoók Emma számára is befogadhatóan követítette el hozzá Kantot, s bekapcsolta őt egy neokantiánus problémakezelés körébe. A Soziologie szerint ugyanis "a szociológia úgy viszonylik a többi tudományhoz, mint a geometria a fizikához és kémiához. A formákat, a társadalom formáit vizsgálja a szociológia, mert Kant filozófiájának hatására ekkor azt tartotta, hogy a forma teszi egyáltalán lehetővé, hogy az anyag vagy a tartalmak megjelenjenek, a tapasztalásban felfoghatók legyenek. "

48 E formaszempont, mint majd látni fogjuk, Ritoók Emma későbbi, életműve legjavához tartozó tanulmányaiban alapszempontként tért vissza, s ő maga is elismerte később, hogy "fordulat [...]: először Kant" hatására állott be fejlődésében.

49 Berlin mindemellett másért is fontos lett számára. Itt újult föl s mélyült el régi ismeretsége Balázs Bélával, akivel ezt követően egy bő évtizedig igen szoros barátságban maradt, s aki bekapcsolta őt saját mindenkori baráti körének életébe is. Balázs révén bekerült az internacionális jellegű berlini diákkoloniába. Ottani, az orosz és lengyel diákok körében szerzett élményeiről Balázs Béla Naplójából tudunk

50 - Balázs később regényben is föl akarta dolgozni ezeket. "Az alakok: [Kodály] Zoltán, Aranka. A lengyelek, Éva, Lina, a kis orosz zsidó lány. Simmelék. Ritoók Emma - Groethysen, egy párisi grisette" - foglalta össze a szereplőket.

51 A nagy véletlen-пек, Ritoók Emma 44 Ritoók berlini életszakaszáról legbővebben Balázs Béla 1982. I. szól. 4

5 Hanák Tibor 1974. 24. 46 Balázs Béla 1982. I. 365. 47 Balázs Béla 1982. I. 365. 4

« Hanák Tibor 1974. 24., Vö.Georg Simmel 1908. 12. 4

9 Kőhalmi Béla szerk. 1937. 284. 50 Balázs Béla 1982. I. 392, 397-399, 411, 522. 51 Balázs Béla 1982. I. 522. 253