A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

A Károlyi-párt és a Kisgazdapárt közeledését a kezdeti időszakban nehezítette Nagyatádi Szabó miniszteri hatáskörének tisztázatlansága. Ő ugyanis tárca nélküli miniszterként lett az új kormány tagja, de már belépése előtt kikötötte, hogy ő a földreform végrehajtását kívánja segíteni. Miniszterségét bejelentő első sajtótudósításban az szerepelt, hogy a földreformmal kapcsolatban az Országos Központi Hitelszövetkezet (továbbiakban: OKH) ügyeinek vezetése és a kisgazdák képviselete tartozik hozzá.

7 A kormány megalakulása után azonban hatásköre szélesedett: a földreform végrehajtási munkálataiba is bekapcsolódott, irányította a földreform pénzügyi részét, az OKH és kötelékébe tartozó összes szövetkezet ügye is az ő hatáskörébe került. Nagyatádi legfontosabb céljának a földbirtokreform minél gyorsabb, már tavaszi megkezdését tartotta.

8 A földtövény elfogadása és a két párt együttműködése A földreformtörvényről - mint köztudott - a kormány először 1918 december elején tárgyalt. Az e kérdésekben felmerülő ellentétek kormányválsághoz vezettek, ezért csak 1919. január 4-5-én folytathatták a földtörvény-tervezet tárgyalását.

9 Nagyatádinak az volt a véleménye, hogy az addig letárgyalt törvényjavaslatot "...egészen át kell dolgozni. Én a magántulajdon elvén állok. Ezt tudják a szocialisták is és remélem ők is erre az álláspontra fognak helyezkedni, mert különben nem hívtak volna meg erre a pozícióra. A földbirtokreform kérdésének megoldásához erélyes kézzel kell hozzányúlni." Ez alatt a földbirtokok állami kisajátítását értette és remélte, hogy tavasszal már teljes erővel megkezdhetik a földbirtokok szétosztását. Ennek érdekében e munka azonnali megkezdését javasolta.

10 Nyilatkozatát a kormánytól független lapok úgy állították be, mintha ő és Búza Barna földmüvelésügyi miniszter között ellentétek keletkeztek volna. Erre Búza Barna azt nyilatkozta, hogy "én Szabó Istvánnal teljes és tökéletes egyetértésben vagyok és igen erős az elhatározásom, hogy ezt az egyetértést soha semmi sem fogja megzavarni." Hangsúlyozta, hogy mindketten a földművelő nép boldogulását akarják, a földreform kérdésében pedig ő éppen úgy a magántulajdon alapján áll, mint Nagyatádi. A földreform nagy munkájában is meg fognak egyezni. Ezt a következőképpen gondolta: A munkálatok megindítását, a föld felosztását és az igénylők kielégítését szerette volna saját hatáskörében tartani. A földek átadását, a reform pénzügyi lebonyolítását, az új birtokosok felszereléssel és egyéb szükségesekkel való ellátását, szövetkezetekbe való szervezését pedig Nagyatádira kívánta bízni. "Egyáltalán, ő hozzá fog tartozni minden szövetkezeti ügy, tehát nemcsak az új birtokosoknak, hanem az összes kisgazdáknak szövetkezetekbe tömörítése is, ...ez lesz az alapja a gazdasági életünk fejlődésének, ez a nagyfontosságú feladat teljesítése lesz a hivatása Szabó Istvánnak, aki illyképpen a kisgazdatársadalom szervezője és vezetője lesz." Arra a kérdésre, hogy a földreformot átdolgozzák-e, azt válaszolta: "Lesznek változások, de nem olyan arányban, amelyet átdolgozásnak lehetne nevezni." Leginkább a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részeket látta szükségesnek átalakítani.

11 7 Magyarország, 1919. I. 17.2. 8 Magyarország, 1919. I. 22.1. 9 Országos Levéltár (továbbiakban - OL), K-27. Minisztertanácsi jkv., 1919. I. 4-5. •0 Az Újság, 1919. 1.22.2. 11 Magyarország, 1919. I. 23.2. 220