A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

A két nyilatkozatot összehasonlítva megállapítható, hogy a földreform átdolgozásának kérdésében volt nézeteltérés a két miniszter között. Végül is a minisztertanács február 2-án egy 13 órás értekezleten újra tárgyalta a földreformot és azt csak "számos stiláris és érdemi módosítással" fogadta el.

12 E módosításokat a megmaradt minisztertanácsi jegyzőkönyv nem részletezi, de a sajtóból tudjuk, hogy ezek többsége azért merült fel, mert Nagyatádi álláspontját is figyelembe kellett venni. Az ő kívánságai a "tanácskozáson többször heves vitát provokáltak, végül azonban teljes megegyezés jött létre."

13 A minisztertanács által elfogadott földreform törvény nem tartalmazta a végrehajtással kapcsolatos pénzügyi kérdéseket. így kb. 60 szakaszból állt, alapelvei a következők: Minden 20 kataszteri holdnál kevesebb földdel rendelkező parasztnak joga volt a helyi viszonyoknak megfelelő /ezen a rendelkezésre álló föld mennyiségét értették - SJ/ "családi birtokra", amelynek nagysága azonban 5-20 holdig terjedhetett. A birtokmegváltást az 1913-as földárakon tervezte, ami igen kedvező volt a parasztságnak, mert a háború alatt, de különösen a forradalom következtében nagymértékű volt a pénz inflálódása. A földreform végrehajtását egy erre a célra alakítandó Országos Birtokrendező Tanácsra (továbbiakban OBT) kívánta bízni, amelynek 1500 erre a célra felkészített gazdatiszt, mérnök és jogász lesz majd a végrehajtó szerve. Ezek irányításával a községeknek a maguk autonómiáján belül külön végrehajtó szervet kellett választani, mégpedig minden 20-30 igénylő után egy tagot. Az előzetes vitáknak megfelelően az állam minden 500 hold feletti szántóföldet kisajátíthatott, de ha az a falu terjeszkedésének útjában állt vagy földhiány miatt szükség volt rá, akkor 200 kat. holdig is el lehetett menni. (Itt nem sikerült biztosítani a Kisgazdapárt által követelt 100 holdas alsó határt!) A törvény az igénylés sorrendjét is megállapította: elsősorban a háborúban megrokkantak, meghaltak vagy eltűntek családjai, a gazdasági cselédek, a volt katonák és az alakuló termelőszövetkezetek kaphattak földet és csak aztán a más kategóriába tartozók. Az állami elemi népiskoláknak is joguk volt a község területén a mezőgazdasági oktatás céljaira 5-20 holdat igényelni. A szőlőbirtokok 50 holdig kisajátíthatok ' voltak és 3 holdas parcellákba szétoszthatók az igénylők között. A munkások is igényelhettek 3 holdat, a városok közelében pedig 1 holdas családi kerteket lehetett szinte mindenkinek igényelnie. A törvény megtiltotta a családi birtokok felaprózódását, de arról is gondoskodni kívánt, hogy egy család kezében 60 holdnál több föld ne kerüljön a jövőt illetően sem.

14 A földreformtörvény ilyen formában való elfogadása lényegében egybeesett a Kisgazdapárt programjában lefektetett követelések törvényerőre emelésével. Ezzel - ha kompromisszumos formában is - a megvalósulás útjára került a párt legfontosabb követelése. Ez egybeesett a magyar paraszttársadalom legszélesebb rétegeinek kívánságával: a nagybirtokrendszer szétzúzásával! A február 4-i minisztertanács Búza Barna előterjesztése alapján elfogadta a népgazdasági minisztérium szervezéséről, ill. hatásköréről szóló törvényjavaslatot. E minisztérium vezetésére Nagyatádi Szabó Istvánt a Kisgazdapárt vezérét nevezték ki. Nagyatádi javaslatára a minisztertanács a népgazdasági minisztériumi államtitkárnak Szemző Ernőt, a Kisgazdapárt titkárát, a közélelmezési minisztériumba pedig Mayer Jánost, a Kisgazdapárt alelnökét nevezte ki államtitkárnak.

15 Ez a Kisgazdapárt 12 OLK-27. Minisztertanácsi jkv., 1919. II.2. 13 Az Újság, 1919. II.4.1. 14 Magyarország, 1919. II.4. 3-4., Ránki György 1976. 173., Balogh... 1985. 86. 15 OLK-27. Minisztertanácsi jkv., II.4. és 11.17., Magyarország, 1919. II.6.3. 221