A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)
terjedelemben foglalkozik a "Tanitás' sikerére segédintézkedések" részletezésével, azaz azokkal az intézkedésekkel, amelyek az oktatás e formájának hasznát kétségbe vonó mesterek jobb belátásra bírását szolgálták (fölhívások, a céhek mozgósítása, tanoncösszeírás, igazolások kiadása, tankönyvek és segédeszközök "kegyes adományozás útján" történő beszerzésére stb.) 85 . Az 1842-es Mednyánszky-féle bizottság javaslatainak gyakorlati megvalósítása alig változtatott az iparoktatási rendszer meglévő hiányosságain. A József Ipartanoda fölállítása nemcsak az elenyésző számban képzett tanulói miatt nem befolyásolta azt, hanem azért is, mert középszintű intézményként az inasoktatásra közvetlenül nem is lehetett hatása. A szakképzést a vasárnapi iskolák sem oldották meg, hiszen azok feladata csupán az elemi hiányosságok pótlása volt. Az iskolarendszerben tehát ekkor csak a továbbra is - bár elenyésző számban - funkcionáló rajziskolai hálózat biztosíthatta. Az 1842-es reform életbe léptetése ellenére ezért továbbra is érvényes maradt Joó János 184l-es megjegyzése: "A" technikai ismeretek kifejlésére Magyarország egy czélirányos intézettel se birván, kézműves-tanulóink már a' legszükségesebb előismereteket nélkülözik; minélfogva mesterségi előmenetelüket egyedül vándorlásaiknak köszönhetik, pedig milly kevésnek nyílik e' közben jó alkalom esméreteik gyarapítására! " 86 . A megoldást Joó János is - többiekhez hasonlóan - olyan iskola létrehozásában kereste, amely az általános képzés mellett az inasok szakoktatását is biztosítaná. Az első ilyen jellegű ú.n. "Mester-inas-iskola" az Iparegyesület szervezésében és Wirnau János tanító vezetésével 1845. március 31-én nyílt meg Pesten 87 . 4. Egy elvetélt kísérlet: az Iparegyesület "mester-inas-iskolája" Az Iparegyesület gondolatát Kossuth Lajos vetett föl először: ezzel kapcsolatos elgondolásait első ízben egy báró Wesselényi Miklóshoz 1840. május 14-én írott levelében fejtette ki 88 . Az itt lejegyzett gondolatsorból született meg aztán a Pesti Hírlap 1841. február 20-i számában publikált Műipar című híres vezércikke. Kossuth e levelében a hazai ipar föllendítése érdekében egy olyan társulat létrehozását javasolta, amely rendezvényekkel (kiállításokkal), ismeretterjesztő előadásokkal, könyvtárral, szerszámgyűjteménnyel biztosítaná az iparral foglalkozók fölkészítését, állandó továbbképzését és szakmai információkkal való ellátását, emellett biztosítaná számukra a nyilvánosság és a kapcsolattartás feltételeit. Meg kell teremteni tehát az Iparegyesületet összegzi gondolatait az 1841. április 21-i Pesti Hírlapban -, amelynek célja: "hasznos ismereteket terjeszteni a nép minden osztályában, mellyeknek nincs módjuk ismeretvágyukat egy-vagy másképpen kielégíteni, hanem egyszersmind különösebb czélul azt veszi fel, hogy hasznos ismeretekben a műiparos néposztályt részesítse" 89 , azaz "Gondoskodni eszközökről, melyek polgártársaink egyik igen nevezetes osztályának, a kézmíves osztálynak, nevelését és kiképzését elősegítsék, s legsürgetőbb szükségek közé tartozik." 90 Ennek egyik eszköze lehet Kossuth szerint az egyesület inasoktató 85 Ugyanott 94. S6 Joó János 1841. 17. 87 Szendy Károly (összeáll.) é.n. I. 10. 88 A levelet közli: Ferenczi Zoltán 1902. 170-175. S9 Pesti Hirlap 1841. ápr. 21. 260. 90 Pesti Hirlap 1841. febr. 20. 113. 191
