A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)

számolás) oktatásban részesültek. Ez utóbbi tanfolyamra azok jártak, akik mindennapi elemi iskolát nem végeztek. A rajzoktatás intézményesítése mellett történt egyéb, de nem állami kezdeményezés is a szakoktatás újszerű szervezeti keretének megteremtése érdekében. így nem hagyható említés nélkül Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskolája. A "Schola Industrialis" "A tanulók közvetlen szemlélete és személyes munkája alapján" elsősorban azt a célt szolgálta, hogy az önálló gazdálkodáshoz, többek között az iparűzéshez szükséges elméleti és gyakorlati praktikumokat elsajátíttassa tanítványaival. Újszerű nevelési elgondolásaival és a megvalósított eredményeivel (pl. a műhelyoktatás bevezetése) együtt is Tessedik kezdeményezése csupán színezte ekkor a szakoktatás képét, alapvetően befolyásolni nem tudta azt

17

. A tanoncképzés irányát továbbra is a budai rajziskola alapítólevelében vázolt elképzelés jelölte ki. A Mária Terézia uralkodása végén életrehívott vasárnapi rajziskolák szervezését és látogatását II. József tette kötelezővé 1783-ban. "Némely elemi iskolában már eddig is részesültek a művészek és iparosok tanonczai vasárnaponkint rajzoktatásban. Óhajtandó, hogy e gyakorlat minél általánosabb legyen s hogy a tanonczoknak is, kik hétközben el vannak foglalva, megadassék az alkalom a rajztanulásra" - hangsúlyozta a "Normális (nemzeti) iskolák rajzoktatása ügyében" kiadott rendelet

18

, miután a következőképpen fogalmazta meg az oktatás célkitűzéseit: "Tekintve az elemi iskola általános czélját s azt, hogy ezen iskola főkép a gyakorlati életpályákra, gazdaságra, iparra készít elő, a rajztanításnál is e czélt kell szem előtt tartani. [...] egy iparos eleget tud, ha arról, a mi foglalkozásához tartozik, a papíron egyszerű vonásokkal képet alkotni képes, melyet más is megért."

19 II. József rendelete részletesen szabályozta a tanítás anyagát, előírta az oktatás eszközeit, módszereit, s kimondta, amit a Helytartótanács 1786. június 6-i rendeletében nyomatékosan meg is erősített: "Mindazon iparos-inasok, kik iparáguk tökélyetesbítését a rajzművészet által nyerhetik el, csak az esetben lehetnek segédekké, ha hiteles bizonyítvánnyal igazolják, hogy a rajziskolát legalább egy éven át ünnep- és vasárnapokon szorgalmasan látogatták. "

20 Ez az intézkedés összefüggésben volt a nemzeti iskolák reformjával. Az 1780-as évek elején ugyanis szétválasztották az addig egységesen működő nemzeti iskolák osztályait. Az első közös osztály után (írni-olvasni tudás) míg a továbbtanulók két évi latin grammatikai tanulást követően a latin iskolába léptek, addig a tovább nem tanulók nem tanultak latint, ehelyett azonban mind nagyobb szerepet kapott oktatásukban a rajz

21

. Ennek a nemzeti iskolai rajzoktatásnak a szabályozása történt meg az 1783-as rendeletben. Ennek értelmében az inasok vasár- és ünnepnapokon jártak" iskolába, a rendes hétközi tanítási napokon pedig a nemzeti iskolák tanulói részesülhettek rajzoktatásban. Míg korában csak a IV. osztály tanulóinak volt előírva a rajz, az 1783-as rendelet а Ш. osztályosokra is kiterjesztette e tárgy tanulását.

22 17 Részletesen Tessedik tevékenységéről: Tóth Lajos 1980. 18 Szövegét először közli: Ruby Miroszláv 1894. 19-26., megtalálható még: Szterényi József 1897. 22-29., Szinte Gábor. 1898-1900. 32-37. 19 Ruby Miroszláv 1894. 20. 20 Lásd: Szterényi József 1897. 29. 21 Mészáros István 1984. 68-69. Joggal írhatta ezért a nemzeti iskoláról Wályi K. András 1788-ban: "Just ád a' Nemzeti Oskolákban való tanulás a' Deák Oskolákba hátravetés nélkül tartozó be-vételre is, sőt a' közelebb el-folyt Királyi Parantsolatok szerént a' kézi Mesterségekre való jutáshoz is utat nyit a' Nemzeti tanítás." in.: Wályi K. András 1788. 28-29. 22 Ruby Miroszláv 1894. 23. 181