A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)

A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778-1849) MAROSVÁRI ATTILA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A magyar gazdaság alakulását a XVII. század végétől (de bizonyos területeken már korábbtól is) a Habsburg gazdaságpolitika határozta meg. A Habsburg-birodalom, amelynek része lett Magyarország, magán viselte Európa nyugati és közép-keleti régióinak sajátosságait, mintegy átmenetet képezett közöttük. Ez főként abban nyilvánult meg, hogy míg a Lajtától nyugatra eső területeken a tőkés gazdálkodás nyugateurópai útjának egyes jegyei érvényesültek, addig a Lajtától keletre eső területeken a feudális viszonyok megmerevedése, azaz egyfelől a roboton alapuló gazdálkodás szerepének megnövekedése, másfelől az iparfejlődés és a polgárosodás megrekedése, illetve időbeli elkésettsége, sőt némely vonatkozásban eltorzulása volt a jellemző.

1 Éppen ez a felemás jelleg okozta, hogy a birodalom gazdasága a fejlettebb és dinamikusabb nyugat-európai országokéhoz képest lemaradt, másodrendűvé vált. A versenyképesség visszaszerzése érdekében ezért egy kormányszintről kezdeményezett erőteljes iparosító politikára, egyben a gazdaság modernizálására volt szükség. A XVIII. századi merkantilizmus nagy fölismerése ez: a felvilágosodott abszolutizmus modernizációs gazdaságpolitikája elsődlegesen e cél elérése érdekében funkcionált. Ennek hatása a század közepétől Magyarországon is érezhetővé vált, noha éppen azért, mert a bécsi udvar a merkantilizmus elveiből következően mindenkor összbirodalmi érdekeket vett figyelembe, nem mindig esett egybe a magyar gazdaság lokális érdekeivel.

2 A Habsburg fölzárkózási politikát nemcsak az ipart támogató és védő törvények jelentették

3

, hanem a szervezett és ugyancsak Bécsből kezdeményezett szakoktatás megteremtése is. Ennek részeként - Mária Terézia közoktatási programja végrehajtásával párhuzamosan - osztrák mintára, Johann Felbiger iskolakoncepciója alapján

4 indult meg Magyarországon is az iparoktatás intézményrendszerének kiépülése. 1 Vö. Kosáry Domokos 1987. 7-19., Berend T. Iván - Ránki György 1976. 17-26., Szűcs Jenő - Hanák Péter 1986. 14-25. 2 Ember Győző - Heckenast Gusztáv (főszerk.) 1989. I. 501-507., Heckenast Gusztáv 1973. 188-207., Heckenast Gusztáv 1974. 502-506. 3 Lásd pl. a magyarországi iparfejlesztést segítő 1723. évi CXVII. törvényt, vagy Mária Terézia 1754-es vámrendeletét, illetve a protekcionista gazdaságpolitika egyéb megnyilvánulásait. 4 Felbiger működéséről lásd: Lajos Mária 1917., A népoktatás egészét érintő reformokról: Horváth Márton (Szerk.). 1988. 175-180., Kosáry Domokos 1983. 455-461., Mészáros István 1981/a. 632-667., Mészáros István 1984. 19-88. 177