A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata falu emlékei Tápé–Széntéglaégető lelőhelyről

a benyomkodott, ék alakú minta gyakran előfordul a kavicsos anyagú, gyorskorongon formált edények töredékein, ezek a darabok kivétel nélkül mindig a gepida telepek jellegzetes leletei. A mienkkel megegyező anyagú, ugyanilyen elrendezésű ékmintás edények gepida sírokban fordulnak elő. A Magyarcsanád-Bökény, marosparti temető

55

, Szőreg-téglagyári lelőhely 69. csontváza mellett

56

, valamint a Szentes-berekháti temetőben

57 találtunk közeli, jó párhuzamokat darabunkhoz. A párhuzamok alapján egyértelmű, hogy a töredék egy körte formájú edény hasából származik. 7.) A gyorskorongon formált edények között van egy olyan csoport is, amely minden ízében különbözik az eddig tárgyalt típusoktól. Jellemzője a jól kidolgozott, apró kavicsokkal soványított alapanyag, a korongozás során rendkívül vékony edényfalat sikerült kialakítaniuk. Az edények magas hőfokon, jól kiégetettek. A színük a sötétszürke különböző árnyalata lehet, gyakran fekete. Formailag — az általunk megismert darabok alapján — különböző méretű fazekakhoz tartoznak a töredékek (IV.1., IX.t.4-6.). A fazékperemek általában fedőtartósak (IV.1.1., IX.t.6.), a töredékek belső oldalán jól szemlélhetek a gyorskorongon való megformálás határozott nyomai (IX.t.5.). Ez a kerámiatípus a Délalföldön a legkésőbbiként meghatározható szarmata településeken jelenik meg, arányaiban nagyon kis számban.

58 Vitatott, hogy vajon honnan, milyen úton került az alföldi szarmatákhoz ez a hagyományos kerámiaművességükhöz képest annyira új kivitelű, peremkiképzésű anyag. Vaday Andrea feltételezi a római házikerámiával való hasonlóság alapján, hogy egyes példányai kereskedelmi úton jutottak el a barbaricumba.

59 Egy másfajta megközelítésre adhat alapot, hogy a 3. házban lelt profilált peremű, fedőtartós fazekunknak (IX.t.6.) pontos megfelelőjét találtuk meg két Battonya környéki germán lelőhely anyagában: a Sziondai gyep lelőhely 1. gödrében, és a Rapos és Szávics tanyák körzetében talált leletek között.

œ Használati eszközök csak elvétve kerültek elő a település objektumaiból. A három orsókarika (I.t.3., VII.t.2., 8.) mindegyike gödör betöltésében volt, és szürke, gyorskorongon formált edények alacsony korongtalpából alakították ki valamennyit. A 3. házban leltek egy megmunkált agancsot, melynek hegyes végét mindkét oldalon laposra csiszolták, széles végét pedig a törésvonal mellett egyenletesre alakították ki, megfaragták (XI.t.4.). Valamilyen kéziszerszám része lehetett, a legkézenfekvőbb, hogy eredetileg nyélként használták. Hozzá kell tennünk még, hogy a házban voltak Árpád-kori leletek is, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a lelet a szarmatakorba tartozik. Két vasból készült tárgy került elő, az egyik egy kerek karikájú vascsat, melynek pecke jól láthatóan a karikára hajlik (XIV.t.4.). Az ilyen típusú csatok a későszarmata és a gepida temetők jellegzetes és gyakori leletei.

61 Az apró, erősen korrodálódott darabokra szétesett vaskés a 40. gödörből származik (XIV.t.6.). A telep objektumairól a bevezetőben elmondottakon túl nem sokkal többet tudunk megállapítani. A gödrök közül a szabályos, kerek formájúak, gondos kiképzésűek (8., 55 Csallány Dezső 1961 .CLX.t. 11. 56 uő. 1961.CLXXXV.U. 57 uő. 1961.CI.Í.4. 58 Vizsgálataim csupán Csongrád megye területén található telepek anyagaira terjedtek ki. Vörös Gabriella 1988. 17-20. jegyzet. 59 H. Vaday Andrea 1980-81.31.1. jegyzet 60 Szabó János-Vörös István 1979.6.kép 2., 9. B. Tóth Ágnes 1991. 101. 26