A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata falu emlékei Tápé–Széntéglaégető lelőhelyről

13., 16-17., 21., 24., 29., 37-40., 47., 50., 51., 53.) minden bizonnyal itt is tárológödrök voltak, mint a többi telepeken. A szabálytalan alakú, hatalmas gödöregyüttesek (a 41. pl. 8 x 4 méteres volt), melyeknek körvonala, mélysége változó volt, valószínűleg anyagnyerőhelyek voltak. Az objektumok másik csoportja a földbe mélyített építmények. Kettő közülük téglalap formájú volt, alapterületük szerint nagyon kicsik: a 4. ház 2,7 x 3,2 m, a 6. ház pedig 2,7 x 3,5 m-es volt. Tetőszerkezetre utaló nyomot, cölöplyukat nem említ a leírás és a felszínrajz sem jelöl. A 4. építmény északi sarkából kemence türemkedik ki, de az objektumhoz való viszonyáról semmit nem tudunk. A benne talált, összesen 6 szarmatakori töredék ellenére elképzelhető, hogy inkább Árpád-kori volt, ugyanis a későszarmata telepeken mindezidáig nem került elő az itt tárgyalt építményekhez hasonló méretű, kicsi építményekben sem tüzelésnyom, sem kemence. Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kemencés ház előkerüljön valamelyik ásatásunkon. Itt azonban a feltárás körülményei miatt, és a részletes leírások, megfigyelések hiányában az Árpád-korhoz tartozás lehetőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ásatási naplóban több olyan megjegyzéssel találkoztunk, hogy a mostoha körülmények miatt, a gyors munkavégzést megkövetelő, erőltetett iramú agyagkitermelést igyekezve megelőzni, nem ritkán csak az objektumok, gödrök, házak körvonalát tudták észlelni vagy dokumentálni. Feltehetően a 4. ház esetében is erről van szó, hiszen az eredeti felszínrajzon szaggatott vonallal jelölték mindkét építmény körvonalát. A 8. objektumról viszont részletes és alapos leírásunk van: megközelítőleg négyzet alakú volt, 2,2 x 2,2 méteres nagyságú. A leírás szerint mind a négy sarkában volt cölöplyuk. A déli oldalfal felezőjében kemencét bontottak ki, aminek azonban csak a platnija maradt meg. A kemence előtt két hamus kitöltésű munkagödör volt. Előbb a kemence szája előtt ástak ki egy gödröt, majd azt betömve a keleti oldalon készítettek még egyet. A bejárat a nyugati oldalon lehetett, itt ugyanis erősen kiöblösödött az oldalfal. Padlója keményre volt döngölve. A szarmatakor hosszú időszaka alatt nagyon sokféle típusú földbemélyített építményt használtak. Változatos méretük és formájuk, valamint tetőkialakításuk is, a négyzetes formájú építményeknél általában középen található egyetlen cölöplyuk.

62 A tápéihoz hasonló szerkezetű házat tárt fel Kovalovszki Júlia Tiszaeszláron,

63 valamint SoltPaléban Párducz Mihály.

64 A sarokban cölöplyukkal ellátott építmények nyomait a gepidák telepein is megtalálhatjuk. A Békés megyei Sziondai gyep nevű lelőhelyen Szabó József téglalap forniájú gepida házat tárt fel, sarkaiban l-l cölöplyukkal.

65 Legújabban pedig Lovász Emese közölt Egerlövőről ugyanilyen építményt, jellegzetes gepida leletekkel.

66 61 Térben a legközelebbi későszarmata temetőkből: Sándorfalváról és Tápéról is ismerünk ilyen darabokat. Gepida lelőhelyről: pl.: Kiszombor 94. sír (Csallány Dezső 1961.CXXV.t.4.) 354. sír, (uő.CXXIX.t.3.) 126.sír (uő.CXXIX.t.14.) Szőreg 112. sír, (uő.CLXXX.14.) 116. sír (uő.CLXXXI.t.l.). A példákat hosszasan lehetne sorolni, itt csak a térben közel eső két jelentős gepida temetőből hoztam analógiákat. Vörös Gabriella 1982-83.: Sándorfalva-Eperjes 4. sír (IV.t.l.), 7. sír (VII.t.1-2.) Párducz Mihály-Korek József 1946-48.: Tápé-Malajdok A.40.sír (LVIII.18.). 62 A 4-5. századi háztípusokról legutóbb Vékony Gábor tollából olvastunk. (1985. 85-96.) 63 Kovalovszki Júlia 1980.25. 9. rajz (3. ház), 10. rajz (5. ház), 11. rajz (6. ház). 64 Párducz Mihály 1938.97.4.b. 65 Szabó J. József-Vörös István 1979.221.4. kép., 219. 66 Lovász Emese 1988.1-2. kép. 27