A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata falu emlékei Tápé–Széntéglaégető lelőhelyről

szürke, egyfülű korsón is. A vállán két bemélyített, körbefutó párhuzamos között helyezkedik el a díszítés.

44 A félköríveken belül itt is hiányzik a két, feleakkora félkörív, mint a másik kettő, Kövegyről

45 és Újfö)deákról ^ származó ép, kétfülű, gömbölyű hasú edények esetében is. A besimított rácsminta széles körben elterjedt, kedvelt díszítés volt az edények különböző részén (peremen, vállon, hason) a szarmatáknál épp úgy, mint a gepida telepeken. Az edények hasán ritkábban találkozunk vele, különösen úgy, hogy a mintát besimított sáv, vagy felület zárja le.

47 Ez a variáció található meg a Szentes-berekháti későszarmata gödör gyönyörű, ép edényén is. A leleteket közzétevő Kőhegyi Mihály a leletegyüttesben szereplő vasmécsesek és a kerámiaanyag elemzése eredményeképpen a teleprészietet bizton korhatározza a 4. század utolsó harmada és az 5. század első harmada közé.

48 5.) A tálak gazdag formavariációi évszázadokon keresztül tovább élnek, és a szarmatakor végére újakkal is gyarapodnak. A telepen előforduló duzzadt peremű tálak a hagyomány folytatását jelentik.

49 (XIII.t.6., II.t.4., VII.t.4., Vl.t.l.). A perem alatt bordával tagolt tálak már a 3. században is megjelennek,

50 de legszebb példányaival találkozhatunk a késői települések anyagában is.

51 A késői telepekre jellemző, hogy a tálak belsejét és külső felületét gazdagon díszítik besimított mintákkal.

52 Telepünkön egyetlen finom kidolgozású, fényezett felületű, profilait peremű tálat találtunk, melynek pereme alatt besimított hullámvonal halad (XII.t.4.). A D-gödörből két különlegesen finom kidolgozású tál peremtöredéke is előkerült. Az egyik barna színű, sávokban fényezett felületű, vékony falú, finoman kidolgozott anyagú, egyenes pereme enyhén duzzadt (VII.t.7.). Minden bizonnyal a késői telepeken megjelenő, csaknem függőleges falú, magas tálak csoportjába tartozik, melynek ép példányai Versééről, Jászapátiból, Debrecenből, Kiskundorozsmáról ismeretesek.

53 A másik peremtöredék tudomásunk szerint párhuzam nélkül áll az alföldi későszarmata kerámiaművesség anyagában (IX.t.l.). Az ívelt peremrész síkozása, szélének cikk-cakkos kialakítása, a jánosszállási edényleletben szereplő római edényt idézi elénk.

54 6.) Külön részletességgel kell szólnom a 29. gödörből előkerült, gyorskorongon formált, vékony falú, ferde, ék alakú benyomkodások sorával díszített oldaltöredékről (VII.t.3.). Szürke kerámián ilyen díszítéssel egyetlen szarmata telep anyagában sem találkoztam. A darab pontos párhuzamait a tiszántúli gepida anyagban fedeztem fel. Ez 44 Párducz Mihály 1950.40.CXXII.37. 45 uő. 1959.XXV.Í.7. 46 UŐ. 1959.XX.U8. 47 Szórvány edény Békéscsabáról (Alföldi András 1932. 13/a), valamint későszarmata gödörből Hódmezővásárhely-Kopáncs lelőhelyről. (5. gödör, Párducz Mihály 1943.166.LV.t.9.) 48 Kőhegyi Mihály 1969.2. kép 49 3. századi telepen: H. Vaday Andrea-Vörös István 1977. 104. 1. kép 1., 2., 4., továbbá uők. 1979-1980. 122.П.М., III.t.11., 18., IV.t.6-7., V.t.16. A 4-5 századi telepek közül a térben legközelebbi, algyői leletek közül említek néhányat: Kőhegyi Mihály-Vörös Gabriella 1989/90 VI.t.2-3., 7, 8,9,VII.t.5. 50 Vaday Andrea-Vörös István 1979-1980.122.I.t.l2.IV.t.7. 51 3. századi telepen is előfordul: Vaday Andrea-Vörös István 1979-1980.

II.t.23. Több 5. századi településről, pl.: Solt Pálé lelőhelyről ismert: Párducz Mihály 1938.5. kép 2. 52 H. Vaday Andrea 1982.1-8. táblák ábrái 53 uő. 1982. 2. tábla 1-8 ábrák. 54 Kőhegyi Mihály 1971. 276.6. kép 25