A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata falu emlékei Tápé–Széntéglaégető lelőhelyről

3.)A tárolóedények, vagy hombárok a háztartások fontos tartozékai voltak, hiszen a gondosan előkészített, gyakran kitapasztott vermekben elhelyezett nagy méretű edényekben tárolták a gabonát is. A szarmatakor egész időszakában használatban voltak. Formájuk, arányaik nemigen változtak az évszázadok során. A későszarmata telepeken, a Délalföldön, általában szürke színűek, peremük vagy legömbölyített (III.t.2.) — a későbbi anyagban ez a típus ritkább —, vagy leggyakrabban vízszintesen kihajló (III.t.l., VII.t.6.). A hombároknak mindig a válla díszített, esetleg a perem széles felülete. A díszítések zömmel besimított minták variációiból állnak. A mintát vagy két lapos borda, de gyakrabban lapos borda és sekély árok alkotta sávban helyezik el. A késői telepeken fordul elő, hogy szabályos, függőleges, besímított sávok figyelhetők meg a vállon

36 (XIV.t.5.), esetleg alatta besimított hullámvonallal egészítodik ki a mustra (III.t.l.). A Szabadka-Macskovics téglagyár területén előkerült hunkori edény leletben teljesen ép edényeken csodálhatjuk meg ezt a mintavariációt.

37 A most tárgyalt hombárok közös jellemzője a szűk száj, az erősen ívelt, gömbölyű váll, és hogy a szűk, keskeny alj felé az edény hasa egyenletesen keskenyedik. Van egy másik tárolóedénytípus is, amelynek szájnyílása széles, teste zömök, széles válla szinte közvetlenül a perem alól indul. Ez a típus elsősorban az észak-magyarországi területre jellemző.

38 Telepünkön is előfordul egy szépen kimunkált, díszített darab nagy peremes oldaltöredéke (V.t.l.)

39 A vastag, profilait, ferde kiképzésű peremen besimított, cikk-cakk formában elrendezett sávok, a vállon szélesen besimított sekély árok találhatók. A bekarcolt minta is inkább erre a hombártípusra jellemző. Valószínű, hogy a 3. házból előkerült, vonalkötegekkel gazdagon karcolt (egyenes, hullámvonal és félkörös) válltöredék (XI.t.2.) az előző darabhoz hasonló tárolóedényhez tartozott.

40 4.) Az un. hunkori edényművesség legszebb edényei közé tartoznak a finom kivitelű, két füllel ellátott, besimított díszü, amfóra-szerű edények. Telepünk anyagában három olyan töredéket találtunk, amelyek nagy valószínűséggel ilyen edényekhez tartoznak. A 6. házból származó töredék a fül csonkja fölötti sávban fényezett, melyet lapos, alig észlelhető borda zár le (XII.t.6.) Formai párhuzama a Csongrád-Gedahalmon lelt ép példány.

41 Az 1. gödör széles szalagfüllel ellátott, gömbölyű hasú edénye ugyancsak a fül tövénél van díszítve, félkörívekből összeállított, besimított mintasorral (I.t.l.). A minta pontos párhuzama a jánosszállási edényleletből ismeretes, bár ott egy szűk nyakú, öblös edény vállát díszítette.

42 Kőhegyi Mihály a leletegyüttest a 4. század végére, de méginkább az 5. század első felére korhatározta.

43 Ugyanez a minta megtalálható a Hódmezővásárhely melletti Kökénydombon talált 35 Párducz Mihály 1938. (Solt Pálé) 10. kép 1-3., uő. 1939.XX.U5., 20. Hasonlóan nagy méretű példány töredéke, besimított dísszel a közeli Algyőn került elő. (Kőhegyi Mihály-Vörös Gabriella 1989/90 V.t.6.) 36 Párducz Mihály 1939.3.kép. 3., uő. 1941.XXXIII.t.ll., uő. 1942. IV.t.12., uő. 1943.165. 37 Párducz Mihály 1950. CXIX.t.2., 4. 38 Vaday Andrea-Vörös István 1979-80. 122. 39 A délalföldi területről pl. Makó-Vöröskereszt lelőhelyről ismeretes ilyen peremátmetszetű hombártöredék. Párducz Mihály 1939. XIX.t.2. 40 Hasonló, karcolt díszű darab Földeákról ismert: Párducz Mihály 1941. XXVIII.t.7., továbbá a Makó melletti késői telepről: Párducz Mihály 1939.XIX.t.2. 41 Párducz Mihály 1950.CXXIV.t.33. 42 Kőhegyi Mihály 1971. 275. 1-2. kép. 43 uő. 1971.280. 24