A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Pávai Éva: Késő bronzkori gödör Szentes–Belsőecserről
medence északi területein, a Caka kultúrában is. 9 Északkelet-Magyarországon a Gáva kultúra több leló'helyén is előfordult (Prügy* Köröm). 10 A perem fölé emelkedő' füllel ellátott bögre (VII. t. 3.) különböző változatai szintén az egész Kárpát-medencére jellemző formái ennek az időszaknak. A V. 1-2 táblán bemutatott két síkozott peremű táltöredékhez nagyon hasonlóak kerültek elő a csorvai temetőben 11 — síkozás nélkül a 39. sírból, amely a temető északi szélén volt. 12 Ugyanebből a sírból való az a csésze is, 13 amely szoros kapcsolatokat mutat a VI. 3. tábla díszítetlen töredékével. A tölcséres nyakú, vízszintes vállú urnához tartozó töredék megfelelői ugyanebben a temetőben találhatók. 14 Ilyen tölcséres nyak hasonló vállkiképzéssel a Csórva időszak előtti periódusban a halomsíros néppel együttélő vatyai lakosság kerámiájára jellemző. 15 Hasonló nyakú urnák vannak a Caka kultúra kerámiájában — itt is vatyai előzményekről lehet szó 16 (V. t. 3.). A vízszintesen kannelúrázott, kívül fekete grafitos, belül okkerszínű nyaktöredék egy pszeudovillanova típusú gávai urnához tartozott. E díszítés előképe a nyakon körbefutó sekély árkolás/mélyített vonaldísz. A kannelúrázás mind a pilinyi, mind a Kyjatice, mind pedig a Gáva kultúrában jellemző 17 , ez a töredék az utóbbi jellegzetessége. Közelebbi párhuzamai Szőreg С és E lelőhelyekről 18 , Jánosszállásról, és Apátfalvárói 19 vannak; távolabbi analógiái Poroszló-Aponháton, Gávavencsellőn, Kállósemlyénen 20 stb. kerültek elő. Ugyancsak a Gáva kultúra emlékanyaga közé sorolhatók a díszítetlen, kúpos vagy ívelt nyakú vízszintesen kiugró, lekerekített vállú fordított csonkakúpos aljú széles, függőleges kannelúrákkal és/vagy kis bütyökkel ellátott urnatöredékek (I., II., III. 1., V. 5—8., VII. 4., VIII. 4. táblák). Ezek az edények szoros kapcsolatot mutatnak azokkal a pszeudovillanova típusú urnákkal, amelyek a Dubovác—Zuto Brdo, Versec—Pécska—késő-Vattina, Girla Mare— Cîrna leletegyüttesekben fordulnak elő 21 . A vízszintesen kiugró, lekerekített váll, a széles, függőleges kannelúrák, valamint az edények vállán elhelyezkedő kis, csúcsos bütyök alapján a szentesiek az urnák egy sajátos csoportját alkotják. Hasonló formájú és díszítésű urnák ismertek a dályai temetőből, melyet a kutatás Hallstatt B 3-C időszakra keltez. 22 Az urnák között a nyakproíil alapján két csoport különíthető el : az elsőbe a kúpos nyakúak tartoznak (II. t., III. t. 1., V. t. 7., VII. t. 4.), a másodikba pedig két ívelt nyakú töredék (I. t.). Az első csoport urnáihoz formára, díszítésre hasonlót találtak Szőreg С telepen más urnákkal és csorvai kerámiával együtt; a leletanyag Hallstatt Bi_2 időszakba tartozik 23 . Az urnák legjobb párhuzama azonban két csontvázas sírból került elő: az egyik Szeged-Öthalomról 24 , a másik Tiszakeszi-Szódadomb9 JOZEF PAULIK 1963. 295. Obr. 11.5. 10 KEMENCZEI TIBOR 1984. Taf. CXLIII. 8., Taf. CXLVI. 9., Taf. CLI. 11. stb. 11 TROGMAYER OTTÓ 1963. Taf. XII. la—b., Taf. XIII. 5. 12 TROGMAYER OTTÓ 1963. 88. 13 TROGMAYER OTTÓ 1963. Taf. XI. 9., továbbá 30. sír, Taf. X. 1. 14 TROGMAYER OTTÓ 1963. Taf. IX. 5., Taf. X. 8—10., Taf. XII. 7, 9. 15 TROGMAYER OTTÓ 1963. 103—104. 18 JOZEF PAULIK 1963. 275. Obr. 6. 1., 295. Obr. 12. 1, 2. 17 KEMENCZEI TIBOR 1984. 71. 18 Szőreg С — FOLTINY ISTVÁN 1941. XXIII. t. 11. Szőreg E — TROGMAYER OTTÓ 1963. 118., KEMENCZEI TIBOR 1984. Taf. CXXIV. 12. 19 FOLTINY ISTVÁN 1967. 64. Taf. V. 2, 3. 20 KEMENCZEI TIBOR 1984. Taf. CXXVII. 6., Taf. CXXIX. 1,11. 21 FOLTINY ISTVÁN 1967. 49—73., Ua. 1968L 333—356., Ua. 1982,. 5—15. 22 DARNAY KÁLMÁN 1903. 30—37., K. VINSKI-GASPARINI 1973. 23 TROGMAYER OTTÓ 1963. 118. Abb. 4., FOLTINY ISTVÁN 1967. Taf. V. 7. 84 KEMENCZEI TIBOR 1984. 163. Taf. CXXV. 3. 60
