A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Pávai Éva: Késő bronzkori gödör Szentes–Belsőecserről
ról. 25 Mindkét esetben preszkíta rítus szerint eltemetett váz melléklete volt a Gává típusú urna. Ennek alapján datálhatok a Hallstatt B 3 periódusra. E két sír az Alföldön letelepedett preszkíta nép emlékei közé tartozik. A második csoporthoz hasonló íveltnyakú urnák a Hallstatt A korszakból a fentebb már említett gávavencsellői edény 26 , a Kárpát-medence déli részén pedig a belegisi, tiszahegyesi (Idjos) és a vattinai példányok 27 . Az I. tábla urnájának díszítése azonban megegyezik az első csoport korhatározó urnájáéval, így ez is a Hallstatt В időszakba sorolható, vagyis kapcsolatban van a preszkíta népességgel. A fentiek alapján a Szentes-Belsőecseren feltárt késő bronzkori teleprészlet kerámiájában két fő összetevő figyelhető meg: a csorvai és gávai jellegű típusok. A Csórva csoport kialakításában elsődleges szerepük van a dunántúli és a helyi későhalomsíros elemeknek, ugyanakkor szoros kapcsolat mutatható ki a szintén későhalomsíros Caka-, valamint a dunántúli urnamezős kultúrával is. 28 Gáva hatást tükröznek a névadó lelőhelyen előkerült pszeudovillanova típusú urnák, melyek korábban jelentek meg ezen a területen, mint magában a Gáva kultúrában. 29 A Csórva csoport élete Reinecke BD és Hallstatt Bi_ 2 időhatárok közé tehető, a preszkíta kor alaplakossága belőle vezethető le. 30 A Tiszántúlon ugyanekkor élő Gáva kultúra különböző csoportjainak leletanyagában megfigyelhető edénytípusok 31 közül ebben a gödörben csak egy, a pszeudovillanova típusú urna van jelen. Ezeknek az urnáknak az eredetét a kutatók nagy része a déli Belegis—Dubovác— Zuto Brdo—Versec—Pécska—késő Vattina körből származtatja. 32 A belsőecseri urnák mindegyike a Hallstatt B 3 időszakba sorolható a Szeged-Öthalmon, ill. Tiszakeszi-Szódadombon feltárt preszkíta rítusú, de részben vagy egészében gávai leletanyagú sírok alapján. A három lelőhely urnáinak formája és díszítése nagy hasonlóságot mutat a dályai temetőben felszínre került edényekéivel: vízszintesen kiugró, lekerekített váll és abból induló széles, függőleges kannelúrák 33 . Igaz, a dályai urnák hasrésze szélesebb kiképzésű, ez a formavariáns már a Hallstatt С periódust jelzi. A Szőreg С temető elemzése kapcsán Foltiny István a szórványként előkerült pszeudovillanova típusú urna és a dályai leletek hasonlóságára már korábban felhívta a figyelmet 34 . (Ugyanebbe a körbe sorolhatók be valószínűleg a Pécs-Jakabhegyen feltárt urnák is. 35 ) Feltűnő, hogy Szentes környékén már eddig is több, a Gáva kultúra fiatalabb szakaszába tartozó lelet került elő. Nagytőke-Jaksorparton egy urna 36 , valamint hajdúböszörményi típusú bronzleletek Szentes-Donát varr ól, -Nagyhegyről, Dinnyéssziget-Tőke dűlőről, valamint Terehalomról. 37 Ehhez járul a most ismertetett Halstatt В periódusba tartozó belsőecseri lelőhely. A hajdúböszörményi típusú bronzok elrejtése és a Gáva kultúra vége között szoros kapcsolat van. 38 A fentiek ismeretében 25 KEMENCZEI TIBOR 1971. 31—32., 56—57. 1—3. kép. 28 KEMENCZEI TIBOR 1984. Taf. CXXIX. 1. 27 BelegiS: NIKOLA TASIC 1966. T. III. 3. Idjo§: FOLTINY ISTVÁN 1968. Fig. 6.5. 347. Vattina: FOLTINY ISTVÁN 1968L 347. Fig. 6.1., 349. Fig. 7.6. 28 TROGMAYER OTTÓ 1985. H. 29 TROGMAYER OTTÓ 1963. 122Л 30 TROGMAYER OTTÓ 1963. 113., Ua. 1985. 7—8. 31 KEMENCZEI TIBOR 1982. Abb. 1—3. 32 KEMENCZEI TIBOR 1971. 41—50. (a szerző részletesen ismerteti a hazai és külföldi kutatók álláspontját a pszeudovillanova típusú urnákkal és a Gáva kultúrával kapcsolatban). 33 Lásd 22. jegyzet! 34 FOLTINY ISTVÁN 1941. 64. 35 MARÁZ BORBÁLA 1979. 88—89. 14—15. kép. 38 VÖRÖS GABRIELLA 1978. (kézirat) 36. 37 KEMENCZEI TIBOR 1984. 77—78., 183—184., Taf. CCIV—CCVI., CCVII. c, d. 38 KEMENCZEI TIBOR 1982. 284. 61
