A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

egy nó'i pár cipót 1080 koronáért adott el, holott a cipőpárok maximált ára 164 korona volt. Büntetése 3 havi elzárás és 1000 korona lett az ár visszafizetésén kívül.

59 Bizonyos árukkal kapcsolatban pl. a szegedi paprikatermelők, feldolgozók, molnárok és kereskedők nyomására központi intézkedéseket is tettek, félve attól, „... hogy a vasúti forgalomnak a megbénulása következtében a készletben lévő paprika Szegeden megreked és az értékesítés teljesen lehetetlenné válik". Ez azért is fontos volt, mert a szomszédos területekkel esetenként csak bizonyos élelmiszer, vagy iparcikk tartalékok, raktárkészletek felajánlásával lehetett cseréket lebonyolítani. A korabeli események részletesebb megismertetése után itt kell megemlítenünk a városi szükségpénzek kibocsátásával foglalkozó eddigi szakirodalom téves adatait, ill. téves elképzeléseit. A levéltári dokumentumok alapos áttanulmányozása során ugyanis a fentiek alapján világosan kiderül, hogy a szükségpénz 20 koronás címlete 2 millió korona értékben elkészült, de nem került forgalomba 1919 március közepéig. A pénzek dátuma azt sugallja, hogy az a megjelenés időpontja is egyúttal. Erről azonban szó sincs. (Mai papírpénzeink dátuma sem a kibocsátás dátuma.) A szegedi papírpénzek fajtáit először összegyűjtő Banner János tulajdonképpen csak leírást közöl.

61 Jóval később Ambrus Béla végzett alapvető kutatásokat és szerzett elévülhetetlen érdemeket a magyar papírpénzek történetének feltárásában. A szegedi szükségpénzek kibocsáíását illetően azonban téves következtetéseket vont le. Tőle származik az a feltevés, hogy a városi szükségpénzek bizonyára megjelentek 1918 végén, de legalábbis 1919 elején. így köti össze és magyarázza az 1919 márciusában, s majd később megjelentetett második kiadásokat a Magyarországi Tanácsköztársaság tevékenységével, holott ehhez Szeged esetében semmi köze sem volt.

62 Ambrus említi a város által megszavazott 10 millió koránás kibocsátási keretösszeget, de sem a különböző címletek kibocsátási sorrendjét, sem egyenkénti nagyságrendjüket nem tudta egyértelműen tisztázni. Az események menetét a dokumentumok segítségével végigkövetve mi arra a következtetésre jutottunk, hogy az első százezer darab 20 koronást A, B, C, D, E, F, G, H, I és J betűjelzéssel, betű sorozatonként 1—10 000-ig sorszámozva készítették el 1918 decemberében. így ez 2 millió korona összeget jelent. A pénz leírását az események további menetében, azok valódi megjelenésükkor, kibocsátásukkor közöljük.

63 3. A Néptanács uralma alatt Az előzőekben vázolt tényezők miatt a város gazdasági helyzete egyre romlott. Ennek megfelelően romlott a helyzetükkel elégedetlen, a sajátos körülmények között ijesztően megnövekedett számú lakosság hangulata is. A forradalmasodó tömeg nyomására napirendre került a városi vezetők leváltása, ill. több más személycsere a közigazgatásban.

64 1918 decemberében Szegeden a közgyűlés szétoszlott. A belügyminiszter által a főispáni teendők végzésével megbízott Dettre János kormánybiztos az 1919 januári 59 SZN 1918. dec. 21. Egy pár cipő 540 korona. 60 SZN 1918. dec. 10. A paprika maximális ára. 61 BANNER 1925. 30—60. 62 AMBRUS 1979. 76—82.; AMBRUS 1986.

1. 75—76., II. 456. 63 A városi szükségpénzek visszavonásuk után tömegesen a levéltárba kerültek, majd később a Városi Múzeumba, ma a jogutód Móra Ferenc Múzsum Éremtárában találhatók. 64 SZN 1918. dec. 17. Változások a szegedi pénzügyigazgatóságon; SZN 1918. dec. 25. Újjászervezik a városi gazdasági hivatalt. 468