A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

közgyűlést már nem hívta össze. A törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalására Néptanácsot alakított. A Néptanács tagjai lettek a yolt városi tanácsból Taschler Endre főjegyző, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál polgármester helyettes, Dr. Gaál Endre és Fodor Jenő tanácsnokok, Dr. Turoczy Mihály főügyész, Dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos, Berzenczey Domokos főmérnök, Scultéty Sándor főszámvevő, Dr. Temesváry Géza rendőr főkapitány, valamint a haladó országos pártokból, a Szociáldemokrata Pártból, a Károlyi Pártból és a Munkástanácsból delegáltak. Névszerint : Dr. Becsey Károly, Dr. Holló Jenő, Dr. Kállai Emil, Dr. Leitner Vilmos, Munkácsi István szabómester, Nemes Lajos gépgyári vasmunkás, Pálfy Dániel, Schweiger Miksa, Szabó János kendergyári munkás, Dr. Thirring Oszkár, Vajas József és Wallisch Kálmán építési munkavezető.

65 A Néptanács elé kerülő ügyeket a régi közgyűlések irányelvei és útmutatásai alapján készítették elő, amelyeket többségében változatlnaul fogadtak el. így a napirenden zömmel panaszok, jogos és jogosulatlan kérelmek, sürgetések, követelések, sőt fenyegetések szerepeltek. Ezek az ügyek azonban nem szolgálták a város általános helyzetének javítását, a jogrend megszilárdítását, a személy és vagyonbiztonság megteremtését, a város boldogulását, bár a Néptanács mindezt feladatának tekintette. A nyersanyag és energiahiány miatt a szegedi gyárakban leállt a munka. A Kendergyár munkásai közül 800 fő munkanélküli maradt és csak heti bérük 25—30 %-át kapták segélyként. Ám az alkalmazásban állók is kénytelenek voltak rendszeresen, béremelést és segélyt kérni, mivel a feketepiaci árakkal nem tudtak lépést tartani. A válságos helyzetben az élelmiszerek hiánya tovább növelte az árakat. Egy fiatal munkásnő heti bére 17—20 K, egy idősebb munkásnőé 25—30 K, egy tanult férfimunkás 45—60 К fizetést kapott. A munkásnő havi keresetéből 11,5—16 kg kenyérre tellett. Egy pár cipő ára egy munkás 2 havi, egy férfiruha 3 havi, 1 q tüzelő 3 heti keresetének felelt meg. A legjobban fizetett férfimunkás heti keresete 12 kg kenyérre vagy 6 kg zsírra volt elég. A bér mozgalmak eredményeképpen a gyár vezetői kénytelenek voltak időnként segélyt osztani. 1919 januárjában 241 férfimunkás szakképzettségtől és kortól függően 200—350 korona, 329 munkásnő 250, és 106 gyermekmunkás 100 korona segélyt kapott fejenként.

66 Ezzel szemben pl. a rendőrség nyilvánosságra hozott fizetési adatai a következők : a legénység évi bérét 5—6000, a rendőr főkapitány illetményét 18 600 koronában állapították meg.

67 A megélhetési körülmények másik lényeges mutatója a fontosabb élelmiszerek, közszükségleti cikkek ára. 1919 januárjában többféle árat közöl az újság, ami azonban hírül sem tükrözheti a valóságot. A Néptanács igyekszik ugyan rendeletekkel maximálni az árakat a feketepiac mindezeket természetesen nem respektálta. A közélelmezési hivatal hirdetménye alapján pl. a szalonna kilója 15 K, 50 fill., a karaj 16, comb, oldalas 15, a belsőségek 8 К árúak.

68 Egy cselédfogadás szemléletes leírásából valamivel gyakorlatiasabb áradatokhozjuthatunk. A gazda a kértjuttatások fajtáit így számolta: a búza q-ja 84, egy pár csizma 600, 3 kocsi (kb. 15—20 q) tűzifa 900, egy 80 kg-os malac 500 korona. S ez csak része a kért fizetségnek.

69 Az árvizsgáló bizottság az előző év novemberének áraihoz igyekezett igazítani a vendéglői és kávéházi árakat azzal a megszorítással vagy fogadkozással, hogy „most 65 SZN 1919. jan. 14. Megalakult a Néptanács. 66 SZILÁGYI 1977. 87 SZN 1919. jan. 5. A rendőrség fizetése; A szegedi rendőrtisztek a közölt bérek 80%-át, a legénység a 90 %-át kapta. 68 SZN 1919. jan. 12. 69 SZN 1919. jan. 12. Gazdasági cseléd-fogadás 1919-ben. 469