A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Trogmayer Ottó: Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez
Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez (Állattenyésztés, gyűjtögetés, vadászat, földművelés, halászat) TROGMAYER OTTÓ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az 1960-as évek során négy kora neolitikus leló'helyen volt lehetőségünk leletmentő ásatásokat folytatni. Az itt előkerült leletanyag lehetőséget nyújt, hogy kibővítsük a korábbi megfigyeléseket és az életmódról alkotott elképzeléseket néhány adattal kiegészítsük. 1 Banner János a rendelkezésre álló, elsősorban a saját ásatási megfigyeléseiből származó adatok, jelenségek alapján megkísérelte megrajzolni a Körös-csoport etnológiai képét. 2 Az ásatáson talált összes jelenséget elemezve, a gabonamagvak hiányából, valamint a tároló edényeken levő állatábrázolásokból, a sok állatcsontból azt a következtetést vonta le, hogy a csoport elsősorban pásztorkodással foglalkozott. Emellett természetesen nagy szerepet játszott a halászat és vadászat is. Az állattartó, pásztorkodó életmód döntő szerepe mellett azonban nem zárja ki a földmüvelés jelentőségét sem. Úgy vélte, hogy az állatokat elsősorban nem húsuk miatt tartották, hanem gyapjúk és tejük miatt. Az edényformák elemzésénél kiemeli, hogy az edények jó része folyadék tárolását szolgálta. Kutzián I. magáévá tette Banner J. álláspontját, azzal a megjegyzéssel, hogy az állattenyésztés kiemelését nem tartotta indokoltnak. A telepen előkerülő igen nagy számú, vastag réteget alkotó kagyló és csigahéjak, a sok halcsont és halpikkely a halász-pákász életmódra utalnak, illetve bizonyos gyűjtögető életmódra. 3 Kalicz N. a Körös-csoportot a nagy délkeleti parasztkultúrák legészakibb kisugárzásának tartja, vagyis egyértelműen parasztkultúrának. 4 Véleménye szerint a neolitikus forradalom nálunk a Körös-csoport idején ment végbe. Gazdapusztai Gy. a földművelő életmódot látja döntő jelentőségűnek 5 . Mindezek a vélemények elsősorban bizonyos elméleti alapon születtek, hiszen jelentős állattani meghatározásokra, csak a legutóbbi években kerülhetett sor. E vizsgálatok alapján bizonyítottnak látszik, hogy a Körös-csoport életmódja különbözött a fiatalabb, közép-neolitikus csoportok életmódjától. Nem lehet vita tárgya, hogy a korszakban az állattartás és a földművelés általános volt, a különbséget az állattartás jellege határozza meg. A Körös-csoport háziállatai között az alábbiakat találjuk 1 Jelen dolgozat egy hosszabb tanulmány része, melyet 1968-ban lezártam. Sajnos, kinyomtatására napjainkig sem került sor, bár a kézirat német fordítását a kiadó 1970-ben már kézhez kapta. A magyar szöveget így változtatás nélkül adom közre. 2 BANNER J. Die Ethnologie der Körös-Kultur. Dolg. XIII. 1937. 32 ff. 3 KUTZIÁN I. A Körös kultúra. Diss. Pann. II. 23. 1944. 89. 4 KALICZ N. Siedlungsgeschichtliche Probleme der Körös- und Theiss-Kultur. Acta Ant. et Arch. VIII. 1965. 35. 5 GAZDAPUSZTAI GY. A Körös kultúra lakótelepe Hódmezővásárhely Gorzsán. AÉ. 84. 1957. 3. 15
