A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Trogmayer Ottó: Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez
meg: Canis familiáris L., Sus scrofa dorn. L., Ovis aries L., Capra hircus L., Bos taurus L., vagyis mind az öt jellegzetes neolitikus háziállatot. Ezek arányai a töredékek alapján a különböző lelőhelyeken a következők: Lúdvár: eb 1,63%, sertés 0,62%, juh-kecske 31,18% szarvasmarha 7,33%. Gyálarét: eb 0,76%, sertés 2,55%, juh-kecske 34,61%, szarvasmarha 16,54%. Maroslele-Pana: eb 1,09%, sertés 1,09%, juh-kecske 47,04%, szarvasmarha 17,77%. A fentiekből egyértelműen kitűnik, az Ovicaprinaé döntő többsége. Éppúgy mint a deszki lelőhelyen nyert adatoknál, (eb 0,1%, sertés 0,1%, juh-kecske 53,8%, szarvasmarha 22,3 %). 6 Hasonló jelenség mutatkozik a görögországi régebbi vagy hasonkorú lelőhelyeken is. A Nea Nikomedeiai első ásatási évad eredményei alapján az állatcsontok közül a bovidákat 64 egyed képviselte. Ugyanakkor az ovicaprinaé 310 egyed. Ennek 47%-a fiatal állatok csontja volt. A sertés 65 egyeddel volt képviselve. 90% felett ismét fiatal egyedek csontjairól van szó. Egyetlen egy rádius töredék jelezte az eb jelenlétét. Néhány töredék képviselte a vadállatok között az őzet, a nyulat, a teknőst. Ezen kívül hal és madárcsontok is kerültek napvilágra. 7 A felsorolt adatok gyakorlatilag megegyeznek a Körös-csoport lelőhelyein megfigyeltekkel. Különbségként jelentkezik a vadállatok meglepő alacsony száma, amint az a R. Rodden által közölt grafikon adataiból kitűnik. A második ásatási évad részletes eredményei még nem kerültek közlésre, de az előzetes jelentésből kiviláglik, hogy itt is hasonló megfigyeléseket végezhettek. Ezek szerint az ovicaprinaé mintegy 65%-ot tesz ki, a sertés 10 %-ot jelent, ugyancsak 10—15% a bovidák aránya. Az életforma szempontjából jelentős a második ásatás során is megerősített adat, hogy a vad egyedek mindössze 10 %-ot jelentenek. 8 Az Argissa korai rétegeiben lelt állatcsontok is megközelítőleg hasonló képet mutatnak. A háziállatok aránya itt is magasan felülmúlja a vadállatokét. J. Boessneck adatai szerint Argissa és Otzaki korai rétegeinek állatcsontmaradványait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. A prekerámikus leletek közül szarvas 2, őz 4, bovidák 114 (ebből háziasított 103), juh-kecske 1820, vaddisznó 5, sertés 216, eb 4, róka 1, nyúl 8, madár 5 db töredékkel volt képviselve. A protosesklo időszakból szarvasmarha 27 ovicaprinaé 55, sertés 7, eb 1 töredékkel jelentkezett. A Körös-csoportnak megfelelő vorsesklo időszakban szarvasmarha 65, ovicaprinaé 108, sertés 44, eb 2, szarvas 3, nyúl 1 töredékkel jelentkezett. 9 Sajnos a többi Körös lelőhely állatcsont anyagáról igen keveset tudunk. A bodzásparti ásatás során igen kevés állatcsont került elő. (35 töredék) Ezek között szerepel a borz, a nyúl, és az őz, valamint a Hydruntinus az ovicaprinaé és a szarvasmarha. 10 A rendkívül kevés töredék nem alkalmas általánosabb érvényű megállapításra. Hasonlóképpen kevés állatcsont került elő a Bácstorokon feltárt (Gura Baciului) egyetlen gödör anyagából. Az itt lelt csontok megoszlása szarvas 1 db, bovidák 56 db, ovicaprinaé 23 db, valamint 3 embercsonttöredék. 11 Bökönyi Sándor szíves szóbeli közlése alapján ugyanez a jelenség mutatkozott a Szabadka környéki lelőhelyen is. (Nosza, Ludas) A hazai lelőhelyek anyagával összevetve itt egyetlen különbség, hogy nagyobb számban kerül elő az Equus asinus hyd6 Az állatcsontok meghatározásáért és hasznos tanácsaiért Bökönyi Sándornak mondok köszönetet. 7 RODDEN R. Excavations of the early Neolithic site at Nea Nikomedeia, Greek Macedonia (1961 season). PPS. XXVIII. 1962. 272. 8 RODDEN E. An Early Neolithic village in Greece. Scientific American. April. 1965. 92. 9 MILOJCIC V. —BOESSNECK J. — HOPF M. Argissa Magula. I. Bonn 1962. 60. 10 BANNER J. Funde der Körös-Kultur von Hódmezővásárhely-Bodzé spart AAH. IV. 1954. 10. 11 VLASSA N.—PALKÓ A. Une tombe a inhumation appartenant a la civilisation Cris ancienne de la Transylvanie. Apulum V. 1964. 32. p. v. ö. Necrasov O. Apulum. 1965. 33. 16
