A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

97. Szeged-Alsótanya : Zákányi kapitányság (ma Zákányszék) Németh Péter az alsótanyán, Zákány kapitányságban, ásás közben egy 1636-ból való aranyat talált. Egyik oldalán egy páncélos alak, a másikon egy kiterjesztett szárnyú sas látható. A sasos oldalon: Ducatus civitatis Tremoniensis, 1636, a másik felén: Ferdinand, II. romanorum imperátor semper augustus körirat látható. Németh a főkapitányhoz hozta be a pénzt, aki a jutalék lefizetése után a Somogyi-könyvtárnak ajándékozta. (SzH 1888. aug. 3. 4.) Az arany 1632. évből való.

32 (SzN 1888. aug. 3. 4.) 98. Szeged-Felsőtanya „A Szeged-felsőtanyai puszták sívó homokrétege alól egy idő óta csudálatos leletek kerülnek napfényre." (Utalás a kömpöci sírra.) „ugyanakkor a felsőtanyán egy tanya előtt a szél az országút oldaláról elhordott egy buckahalmot. A homokdomb helyén nem maradt más, mint egy csontváz." (SzH 1887. nov. 3. 5.) 99. Szeged-Felsőtanya: Balástyai kapitányság, Malatinszky-tanya A napokban „a balástyai kapitányságban hozott ismét érdekes leleteket napfényre a szélvihar, a mely nálunk a Rómer Flórisokat, Henszlmann Imréket és Torma Károlyokat helyettesíti a kincstakaró homokpusztákon". A Malatinszky-tanya mellett a szél egy nagy gödröt ásott. A tanyaiak a gödörben régi ezüstöt találtak, római és görög pénzeket, legtöbbet Konstantin császár korából valót. Szluha főkapitány elrendelte, hogy szedjék össze a pénzeket. (SzH 1887. nov. 3. 5.) Nem találja a felsőtanyai rendőrség az ezüstpénzt. „De mert odakint nem igen szoktak valótlan pletykákat suttogni az emberek, azt hiszik, hogy a pénztalálás tényleg megtörtént." A nyomozást az alsórészen folytatják, ahol szintén van Malatinszky-tanya. (SzH 1887. nov. 12. 3.) 100. Szeged-Felsőtanya: Csengéié (ma Csengéié) Kéry János csöngőiéi birtokán határárkolás közben a munkások egy fazéknyi ezüstpénzre akadtak. Egy majsai gazda elvette tőlük, mivel az árok Szeged és Majsa határai között fekszik. A külterületi rendőrség jelentette Szluha főkapitánynak. (SzH 1887. máj. 24.2-3.) A Kéry-féle haszonbéres birtokon a szél megbontotta az árok homokos oldalát és az ott játszó majsai gyerekek vették észre az ezüstpénzeket, mivel nem fazékban voltak, hanem csomóba leásva, és elvitték. Vadász pusztai kapitány a környékbeli tanyákon kb. 40-45 db, többnyire XVI. századi apró magyar ezüstöt, polturákat és lengyel ezüstpénzeket szedett össze. Van köztük II. Lajos idejéből kezdődően 1524, 1546, 1559, 1569 és 1592-es veretű. A szóbeszéd szerint a majsai fiúk egy kilónyi ezüstöt vittek magukkal. (SzH 1887. máj. 29. 3-4.) A főkapitány átírt a községhez, hogy kutassa föl a pénzt. A majsai bíró elküldött 16 db-ot. Többnyire I. József és Maximilián idejéből valók. A majsai fiúk 2ft-ot kaptak a 16 db pénzért. (SzH 1887. júl. 6. 3.) A csengelei pénzleletet, az összesen 34 db középkori magyar, német és lengyel pénzt Szluha főkapitány a Somogyi-könyvtárban helyezte el.

33 (SzH 1887. nov. 3. 5.) 101. Szeged-Felsőtanya: Felső-Csöngöle (ma Csengéié) Reizner a csöngőiéi dombok alatt templomalapokat kutat. Az 1863-as Luca-szél romfalakat bontott ki azon a helyen, az öregek emlékeznek egy félkör alakú alacsony falra, amelyet ismét behordott a homok. (SzH 1891. okt. 16. 3.) Két nagyobb dombot „templomhegy"-nek neveznek. ,,Az egyik domb, mely a majsai és a szentlászlói határhoz eső sarokban van, kőtörmelékkel volt teleszórva. A kisebb halom, melyet fű borított, a csöngőiéi várostanya és a csöngőiéi őrház közt fekszik." Reizner a majsai oldalon lévő templomdombnál kezdte az ásatást, ami a majsai-csongrádi út mellett, a városi bérföldek közt van, a síkból magasan kiemelkedik, egy dűlőút visz keresztül rajta. Reizner két kutató árkot ásatott. A domb keleti felén nem talált alapfalakat, csak egymásra temetett ötven emberi csontvázat. A déli oldalon a törmeléken alul fél méterre két helyen megtalálta a párhuzamosan futó falakat, ennek nyomán haladtak tovább. Kiástak egy hat méter széles, nyolc m hosszú négyszögű épületalapot. A földből készült alapozás fölött a terméskőből u.n. darázskőből készült falból kevés maradt meg. Az épület keleti-nyugati tájolású, de az apszis helyén még az alapozást is feldúlták a későbbi időkben. A templom belsejében a törmelék között két harang darabjait és egy ezüst pecsétgyűrűt találtak. A gyűrű díszítése alapján a XIII.—

XIV. sz.-ban készült. A templom a domb szélén van, ezért a domb közepén is több árkot húztak, ott azonban csak törme32 Irattár Könyvtári Iktató 116/888. A Dortmundban 1636-ban vert aranyért 5 frt-t utalványozott a tanács a főkapitánynak. 33 A csengelei pénzlelet, 44 db, listája : Irattár 94/887. Újabb 16 db átvételéről tanácsi határozat : 121/887. (Reizner s. к. írása 18 db-t vett át.) 222