A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

léket és emberi csontokat találtak. A leleteket Reizner János a múzeumban helyezte el. (SzH 1891. okt. 18. 6-7.) A nagyobbik dombot Reizner egy hét alatt 10 munkással ásta meg, a kisebb halmot a következő héten kezdi. (SzN 1891. okt. 18. 1-3.) Az Archeológiai Értesítő júniusi számában megjelent cikkre hívja fel az olvasók figyelmét, melyben Reizner a felső-csöngölei templom ásatását ismerteti. (SzN 1892. jún. 26. 5.) 102. Szeged-Felsőtanya: Szatymaz (ma Szatymaz) Wagner Nándor gyűjteményét meg akarja vásárolni a város a múzeum számára, mert a tárgyak nagy része lokális érdekű, a sövényházi és szatymazi ásatásokból került ki. (SzH 1885. szept. 27. 3.) 103. Szeged-Felsőtanya: Szatymaz (ma Szatymaz) „Mulatott Botka András

34 veszettül: szórta az ezüstpénzt a szatymazi állomás kocsmájában." Az I. Ferenc idejéből való ezüstöket a múltkori nagy vihar után találta a dorozsmai határban, ahol a szél a földet is fölszaggatta. A hatóság a még meglévő 85 db-t lefoglalta 25 frt 45 kr értékben. (SzH 1889. aug. 11. 5.) Előző nyáron Nagy András nevű tanyai ember Szatymazon kapálás közben ezüst pénzeket talált. A leletet Vadász Lajos jelentette a főkapitánynak, aki a városi múzeum részére megvásárolta. Reizner János szerint 12 újabbkori kivételével értékes pénzekből áll a lelet, 1849-ben áshatták el. (SzH 1890. jan. 17. 5.) 104. Szeged-Felsőtanya: Szatymaz, Zsótér Dezső földje (ma Szatymaz) A szatymazi vasútállomás mentén Zsótér Dezső birtokos földjén, szántás közben melléklet nélküli emberi csontok kerültek elő a homokból. Zsótér egy közös sírba rakatta a csontokat és a helyét egy faoszloppal jelölte meg. (SzH 1901. okt. 31. 5.) „A szelíd domborulású síkon egy közeli lapály feltöltése végett gerendás kubikolást végeztet a tulajdonos" és ekkor 30-40 cm mélyen találták a sírokat. A temető múlt századi lehet, a közeli Dóró-féle tanya a 48-as hadjárat idején tábori kórház volt, onnan sok halottat temettek el. (SzN 1901. nov. 6. 5.) Zsótér Dezső tanyáján talált csontokból egy ládányit az Antropológiai Intézetnek korhatározásra elküldtek. (SzH 1901. nov. 21. 4.) 105. Szeged- Röszke A Sövényháza-Szeged ármentesítő társulat töltésének építésekor a munkások egy ép, hamvasszürke kis cserépkorsót, egy szürke vastagfalú nagy cserépedény darabjait, 20-30 db kék gyöngyöt, egy csillagalakú, egy fontnyi súlyú, közepén kifúrt kődarabot, valószínűleg buzogányt találtak. A tárgyakat a kapitányi hivatal lefoglalta. (SzH 1885. márc. 1. 2.) Röszkén valószínűleg női csontváz mellett két hosszú bronztűt, két bronz karperecet és egy 10 cm hosszú tűzkövet találtak. „Az egyik tű a koponyacsonton keresztül volt ütve s a vége az állkapocs alatt több hüvelyknyire kiállott, a másik pedig a jobb karcsonton volt átverve." Az egyik karperec sodrott, a másik tömör*. A leletek a kapitányi hivatalba kerültek. Már kb. 50-60 db szűkszájú cserépedényt ástak ki. (SzH 1885. márc. 5. 2.) Röszkéről Molnár lovasbiztos öt tárgyat: 2 perecet, 2 tűt, 1 kovaeszközt hozott be. (SzN 1885. márc. 7. 2-3.) Reizner János és Bánlaky Lajos főmérnök a röszkei töltésépítésnél járt. A Sárosvölgy északi oldalát és a piaristák tulajdonában levő telkeken ásott gödröket néztéjf meg. Nagy területen emberi csontok és edények összetört töredékei hevertek. Ezután a Sárosvölgyön egy kibányászott gödörben egy népvándorláskori női sírt bontottak ki. (SzH 1885. márc. 13. 3.) A fejével keletnek fektetett csontváz jobb lábnál leborítva egy tégelyszerû cserépedény volt, a lábak oldalán kék üveg és üvegpaszta gyöngyök, a jobb kézfőnél a karon két bronz karperec, mellettük egy bronzedényke kis fogóval, ettől nem messze egy kis, hosszúkás üvegalakú edény. Mindkét tárgy pipereedényke lehetett. A nyaknál borostyánkőfüzér, köztük egy ép fibula. A halántékon két nagy bronz fülbevaló. Kis gyermekcsontváz feküdt a lábak között. (SzH 1885. márc. 13. 3.) A röszkei útépítésnél járt Reizner, Bánlaky főmérnök és Csikós József gyógyszerész. A sárosvölgyi kubikgödrökben egy népvándorláskori női sírt tártak fel bronz és gyöngy ékszerekkel. A leletek a Somogyi-könyvtár gyűjteményébe kerültek. (SzN 1885. márc. 13. 3.) Kállay főispán, Szluha főkapitány és Reizner János újabb lelethírre Röszkére utazott, ahol „a töltés egyik kiásott medrének szélén" három emberi csontvázat találtak. A csontok között két kovakőkés volt, a harmadik kést az egyik munkás adta oda. A csontvázakat és a tárgyakat a Szegedre érkező Török Aurélnak meg fogják mutatni. (SzH 1885. márc. 20. 2.) A Röszkén talált tárgyak jegyzéke, amelyeket Szluha főkapitány a Somogyi-könyvtárnak megőrzésre átadott: „1. kovakő penge, (leihely: Sárosvölgy) — 2. 2 db agyagedény. (Kézi készítmény) — 3. Háló-nehezék (középen lyukkal, gömb alakú, oldalt mélyen rovátkolt). — 4. u. a. körte alakú, felső részén lyukkal. — 5. Orsó-kő. 6. Agyagedény füllel (gyermekjátszószer) 7., 84 Botka András valószínűleg azonos Nagy András felsőtanya-szatymazi lakossal. Irattár 1/1890. Tanácsi határozat 85 db ezüstpénz átvételéről 23 frt 40 kr értékben, 223