A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

különféle rendszabályokkal gondoskodik azok betartásáról". Déli menü osztálytól függően 4,30—7,20; főzelék feltéttel 3,50—4,30; rostélyos 6—6,90; palacsinta 0,70— 1,20. Kávéházi árak: tejeskávé 0,70—0,80; főtt tojás 1,10—1,20, 1 pár virsli 2,40, egy üveg barna sör 2,30.

70 Gazdasági életünket és pénzforgalmunkat nagymértékben nehezítette a magyar kormány — kétségtelenül nyomasztóan rossz helyzetében — bizonytalansága, várakozó pénzügyi politikája. Már a polgári forradalom győzelme óta az önálló magyar jegybank létrehozása kitűzött cél volt. Most, a polgári demokratikus forradalom után is csak a bankjegyek felülbélyegezésének a terve vetődött fel, de egyelőre ezt is elodázták. A magyar pénzügyi szakemberek célszerűbbnek látták Magyarország akkori gazdasági helyzetében a valutaközösség fenntartását. A végrehajtást késleltette az a sok kereskedelmi és pénzügyi kapcsolat, amely hazánkat Ausztriához és az OMB-hoz fűzte. A hosszú idő óta meggyökeresedett béklyók lerázásához nem kedveztek a nemzetközi és a hazai körülmények sem. Ingadozó és várakozó magatartásunkat azzal magyarázták, hogy nem ismerjük a végleges országhatárokat, a háborús adósságokat, hazánk fizetési mérlegét. A korona pénztárjegyek magyar felülbélyegzésére csak az előkészületeket tette meg a Károlyi kormány. Az önálló bankjegy előállításához és forgalomba bocsátásához a belső válságokkal teli néhány hónap nem volt elég. 1919 januárjában ilyen körülmények között is felvetődött az a gondolat, ha mi nem bélyegezzük felül a közös korona bankjegyeket, legalább mondjuk ki, hogy az idegen országok által felülbélyegzett bankjegyek Magyarországon mint árfolyammal bíró idegen valuta szerepeljen, s azokat senki se köteles nálunk névértékükön elfogadni. A pénzügyminisztériumban az az elgondolás győzött, hogy hazánk bizonytalan és bonyolult helyzetét egészen más és újfajta bankjegyek kibocsátásával még jobban ne zavarjuk.

71 A Horvát-Szlavón-Dalmát államszövetségben már 1918. október 30-tól, a régi szerb területek 1918. december közepétől az ún. kék pénzeket megjelölték.

72 Ezzel kifejezésre juttatták, hogy az OMB valutaközösségből is kiválnak. Ide természetesen nem szállították már az október 30-án kibocsátott fehér hátú pénzeket. A Szegeddel közvetlenül kapcsolatos bácskai és bánáti részekbe a bécsi kibocsátású fehérpénzek a forgalombahozatal és a megszállás közötti idő rövidsége miatt szintén nem kerülhettek (törvényes) forgalomba hivatalosan és nagyobb mennyiségben. A bankjegyek szállítása elképzelhetetlen a gyors hadmozdulatok által okozott állandó veszélyhelyzet következtében. A szerb katonai megszállások miatt a bécsi kiadású fehérpénzek még nem a november 7-től gyártott Károlyi féle 200 koronás fehér pénzek már nem juthattak a Szegeddel korábban erős gazdasági összeköttetésben levő Bácskába, Bánátba. Tehát ezekről a területekről az 1918-as esztendőben a fehér pénzek visszaáramlásáról nem beszélhetünk. A Szegedet közvetlenül érintő szerb területfoglalások nyomában járó szerb közigazgatási és pénzügyi rendelkezések gyorsak, határozottak és célratörőek voltak. Az Osztrák—Magyar Monarchiából kivált utódállamok vezetői látták, hogy Magyarország náluk előnytelenebb politikai és gazdasági helyzetben van. E kormányok az antant hatalmaktól kapott titkos értesülések alapján biztosak voltak országhatáraik bővülésében. Abban is bízhattak, hogy területgyarapodásaikkal országaik fizetési mérlege kedvezőbb lesz Magyarországénál, és a háborús adósságokból rájuk 70 SZN 1919. jan. 8. és 9. 71 Dm 1919. jan. 19. SZAUER M. JÁNOS: A bankjegyek szerb felülbélyegzése. 72 RÁDÓCZY 1984. 20. 470