A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

ben és 1916-ban. De nem csak a vállalatok, a vendéglátóipar, a boltosok stb., hanem a városok is előbb utóbbi szükségpénz készítésére kényszerültek. A házi használatú vagy más helyi kibocsátású papírpénzek hivatalossá tétele bizonyára akkor merült fel először, amikor az egyes városok vezetői is ilyen módon kívánták megoldani, vagy legalábbis enyhíteni az aprópénzhiányt. A pénzügyminisztérium csak 1918 szeptemberében nyilatkozott ez ügyben eléggé általános formában: „...Az aprópénzhiány megszüntetésével a pénzügyminiszter is foglalkozik, ahol a következő felvilágosítást adták: A pénzügyminisztérium foglalkzoik kisebb összegű papírospénznemnek a kibocsátásával. Addig azonban, míg ez megvalósul, megengedi a kedvezőbb pénzügyi viszonyok közt lévő következő városoknak a papírpénz kibocsáj'tását : Pozsony, Kolozsvár, Temesvár, Arad, Szeged, Miskolc, Kassa, Győr, Szombathely, Kecskemét és Marosvásárhely. A pénzügyminiszter elejét akarja venni annak, hogy egyesek az aprópénzhiányt felhasználva, a nikkel- és bronzértékeket felhalmozzák és ezzel egy újfajta árdrágítást teremtsenek az országban: az aprópénzdrágítást."

22 A közvéleményt is erősen foglalkoztatta a pénz értékének a javítása, megszilárdítása, hiszen elemi érdeke volt. Egy korabeli, a helyettes polgármesterhez címzett olvasói levél is bizonyítja ezt, amelynek részleteit az újságban is közölték: ,,... Azon kérelemmel járulok a nagyságos úrhoz, hogy a Feketeszélen lakó több hadi miljomost idézné be... ezek már mind hadi miljomosok és se katonát nem attak a hazának, se ők maguk nem katonák és azt mondják, hogy bár még tartana öt évig a háború, akkor már kilóval mérnék a bankót. És azt mondják ők nem adnak hadi kölcsönt, ha akár hányszor kér az állam, azért kellene a papírpénzt mind lebélyegezni, hogy akkor ez a sok hadi uzsorás is elő szödné a ládájábul a sok össze harácsolt bankót, mert az igen csak a jó oldaláról ismeri a háborút. Nagyon kérem a nagyságos Polgármester urat, hozza javaslatba a papírpénz lebélyegzését. Igen kérem intézkedjen a Nagyságos úr ez a sok gőgös pénzes paraszt iránt."

23 A levél alapján ,,a tanya finom közgazdasági érzékét" dicsérte az újságíró, de elkésettnek vélte az ötletet. Az Élet azonban — amint a későbbiekben látni fogjuk — a tanya gondoskodás realitását igazolta. 2. A köztársaság lázában A katonailag összeomlott Osztrák—

M agyar Monarchia már 1918. október 4-én kezdeményezte a fegyverszünet megkötését és a béketárgyalások megindítását. De a következő lépéseket már a győztes antant hatalmak diktálták. Az ország belső életében is felgyorsultak az események. Október 24-re megalakult a Magyar Nemzeti Tanács a különböző pártok képviselőiből. A tömegek az utcán követelték a háború befejezését és egy független magyar kormány megalakítását. A forradalmi Katonatanács irányításával a munkásság aktív támogatásával október 31-re Budapesten győzött a polgári demokratikus forradalom. József főherceg gróf Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké, akinek vezetésével koalíciós kormány alakult. Az első napjait élő Köztársaság igen súlyos katonai, diplomáciai és politikai helyzetet, valamint erősen legyengült gazdaságot örökölt. A zajló események közepette tehetetlenül sodródó Osztrák—Magyar Monarchia küldöttei és az antant katonai vezetői között 1918. november 3-án Padovában SZN 1918. szept. 15. Szeged engedélyt kap papírpénz kibocsájtásra. SZN 1918. okt. 3. Tanyai indítvány a papírpénzről. 453