A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: A csongrádi Kossuth-levelek

vannak híva, s akkor a vasúti adjudicatiok megtörténvén, 33 társaság conditionalis pénze kiadatik, csak ez által is 600 millió frankkal növekszik az európai forgó pénz, mellyet nem tudandnak hirtelen hová tenni; — és valóban épen ez oknál fogva Parisból kapjuk a legszilárdabb ajánlatokat, csakhogy mindenütt az van hozzá kötve, hogy várjunk, mig a vasúti adjucationak vége lesz, most csak annyit tudnak, hogy pénzt adhatnak; de ki pénze lesz az, az adjucatioig meg nem mondhatják, mert ha A. nyeri el a vasutat В. C. D. sok pénze disponabilis lesz; ha ellenben В nyeri el, A. X. Y. sok pénze lesz disponabilis. Arról tehát, hogy a pénz meglesz, a legkathégoricusabb szóval biztosíthatom kegyeteket, s még mindig meglehet, hogy új esztendőre is meglesz; de igen könnyen megtörténhetik, hogy egy pár hónappal a dolog késni fog s nagyon hibáznak kegyetek, ha e miatt legkevésbé is nyugtalankodnának. — Mi minden esetre a költsönt ollyannak tekintjük, melyre nézve a Magyar Keresk. társaság mint vállalkozó lépvén föl, becsületét, hitelét kötötte hozzá, s azért, ha ég, föld össze esküdnek is ellene, létre fogja hozni minden bizonnyal, de hogy egy pár hónappal hamarébb vagy később történhetik, azon rationabilis ember fel nem akadhat. A lehető késedelem okai olly világosak, hogy nekem arra nézve Burg tanácsnok urat

20 is tökéletesen sikerült megnyugtatni, elannyira, hogy szükség esetére egy évvel, tehát 1847-ik Januárig is késznek nyilatkozott a várakozásra. Szabó Pál igazgató úr, minden esetre Decemb. 15-én Parisba utazandik, ezen költsön regulatiójára, s addig nem jő vissza, míg minden tökéletesen consummálva nem lesz, mit annyival könnyebb lesz eszközölnie, minthogy épen mialatt e levelet írom, vettük egy Párisi nagytekintetű egyénnek kötelezőleges aláírását, mellyben arra kér, hogy az egész költsönt neki engedjük, s legfölebb két hónap alatt consummálandja. Nem is azért kell tehát igazgató úrnak ki mennie, hogy pénzt teremtsen, hanem hogy a többi rendbeli ajánlkozásokat össze egyeztesse és regulázza. — A költsön tekintetében e szerint Uraságtok tökéletesen nyugodtak lehetvén, csak arra kellett gondoskodásunkat intéznünk, hogy ha új évre meg nem történhetnék a dolog, Csongrád városa közönsége a földes úr irányában már új évkor megszűnjék urbarialis praestatiókat tenni, mivelhogy az ezek iránti computus csak új évkor történhetik, s ha most nem eszközölhetik a változás egy egész évet kellene várni az örökváltság eszközlésével. — Ennek egyetlen egy módja van: t. i. haszonbérbe venni a földes uraságtól az urbarialis adózásokat egy esztendőre; az örökváltsági összeg kamatját számítva haszonbérül. Burg tanácsos úr erre reá állt olly feltétel alatt, hogy az uradalmi birtok instructioja végett pénzre lévén szüksége, 40.000 pft neki uj esztendő napján Arenda fejében befizettessék; ollyan formán, hogy esztendő folytában akármikor letétetvén az örökváltsági summa, ezen 40.000 ftból annyi, a mennyi azon ideig haszonbérül jár lehuzassék, a többi pedig az örökváltsági öszvegbe beszámítassék, a mi a községre nézve semmi terhet nem okoz, mert ha nem új évkor kapná meg a költsönt, annak intézését sem új évtől, hanem csak a pénz átvételének napjától fizetné. E szerint a 40.000 forintot kelletnék kiteremteni, azt mi az Uraknak a Kereskedelmi társaság pénztárából költsön adjuk, vagy is helyesebben szólva előlegezzük. De mivel a társaság saját pénztárából szabályai szerint költsön adásokat nem tehet, a szerződést olly formába kellett önteni, miszerint módunkban legyen a 40.000 ftot kiszolgáltatni. Ezen forma pedig nem más lehet, mint Áruszerződés, — minél fogva 20 Burg Károly Károlyi István gróf jószágigazgatója volt. 356