A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Trogmayer Ottó: Adatok a kora neolitikus életmód kutatásának kérdésköréhez
Horgok I. Kampó alakú horgok. A Körös-csoport leletanyagában Magyarországon mindössze egy horog alakú, ismeretlen rendeltetésű agyagtárgyat találunk. Lelőhelye: Kotacpart-Vata tanya. 53 Ez a fokánál átfúrt eszköz azonban halfogásra nem alkalmas. A horgok hiánya meglepő, hiszen számos, a Körös-csoportnál idősebb kultúra leletanyagában találunk csont-, ill. kőhorgokat, így palesztinai protoneolitikumban a Natoufien kultúra emlékei között is van kőhorog. 54 A rádiocarban adatok alapján, tárgyalt korunkkal egyidős Nílus-völgyi kultúrák is ismerik a horgokat. Ezek csontból vagy kagylóból készültek. Fokuknál megvastagodnak, vagy átfúrtak. Az ún. Khartoum neolit szintből ismerünk meglehetősen kisméretű, kagylóból készült halászhorgot. 55 A Khartoum neolitikumban jelentős mezolit továbbélést figyelhetünk meg. így pl. jellemző a harpuna-típus ismételt előkerülése is. A fiatalabb szintet képviselő Badari időszakból átfúrt fokú csonthorgot közöltek. 56 Ez a Khartoum neolit régebbi vagy egyidős a Fayum neolit időszakkal melyet а С 14 adatok alapján i. e. 4400 ± 180, ill. i. e. 4145+250-ben határozták meg. A Körös-csoport leleteiből nyert radiocarbon adatok közel azonos évszámokat jelölnek. 57 Az északi területek felé fordulva, a Magiemose kultúra ismeri a horgokat, ezek egyszerű, szaka nélküli példányok csontból, vagy agancsból készülnek. 58 A Kunda kultúra viszont nem ismeri a horgot, csak a valamivel fiatalabb korú Parmi telepről került elő ilyen lelet. 59 A kampós horgokat a mezini leletek alapján, egészen a paleolitikumig vissza tudjuk vezetni, ugyanott azonban más típusok is előkerültek. 60 Halászhorgot a Kárpát-medencében csak a tárgyalt csoportunknál a fiatalabb időszak kultúrhagyatékában találunk. Csonthorgot lelt Csalog József a Szegvár-Tűzköves ásatás során a Tisza kultúra cserepeivel korhatározható leletegyüttesben. 61 Gyulavarsány-Vezérdomb alsó rétegében, szintén Tiszai korú telepen két igen kis méretű, tagolt fokú csonthorgot találtak az ásatok. 62 Visszatérve a Körös-csoport korára, ill. az azt megelőző időszakra, a csonthorog egy sajátos példányát lelte Mellaart a Catal Hüyük-i ásatás során a VI. rétegben. 63 J. Mellaart ezt az igen fontos tárgyat övkapocsnak véli. 64 A kérdéses darab azért is különös fontosságú, mert egyik összekötő kapocs a korszak tárgyi emlékanyagában Anatolia és Délkelet-Európa között, a kerámikát nem ismerő neolitikum idején. A thessaliai Soufli magula praekeramikus rétegében ugyanis D. Theocharis két horgot talált, az egyik lapos, széles kampójú, a Catal Hüyük-i példányhoz erősen hasonlít. D Theocharis mindkét tár53 KUTZIÁN I. i. m. XLVII. t. 6. 64 MELLAART J. Earliest Civilisations of the Near East. London, 1965. 25. 55 ARKELL A. J. —ucKO P. J. Rewiev of Predinastic Development in the Nile valley. CA. 1965. vol. 6. No. 2. 145. pp. fig. 11. 56 Uo.fig. 17. 57 KOHL G. — QUITTA H. Berlin-Radiokarbondaten archäologicher Proben. I. Ausgrabungen und Funde. 8. 1963. 281. 68 SHETELIG H. — FALK H. Scandinavian Archaeology, Oxford. 1937. 24. CLARK J. D. G. Prehistoric Europe. London, 1952. 42—43. 59 INDREKO R. Mesolithische und frühneolithische Kulturen in Osteuropa und Westsibirien. Lund, 1964. 10. 60 INDREKO R. i. m. 1. még MIA 40. 1953. 274. 136. kép. 61 CSALOG JÓZSEF szíves szóbeli közlése. 62 DÓRIN POPESCU. Cercetari Archeologice in Transylvanie. Mat. si Cere. П. 1956. 101. p. fig. 57: 8, 7. 83 MELLAART J. Excavations at Catal Hüyük. Anat. Stud. XIV. 1964. 39. pp. fig. 42. 64 MELLAART J. i. m. 1965. 115. p. ill. 102. e. 28
