A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Néprajz - Bárkányi Ildikó: Gyermekjátékok Csongrád tanyavilágában az 1910–1930-as években

ha nincs kezében, akkor ismét félre kell húzódnia, mindaddig, míg valakinél meg nem találja, mely után annak, kinél megtalálta, ő foglalja el helyét, az pedig félrevonul."

38 Inkább szobában, mint szabadban játszották a csúszkát is. „ Vótunk többen minálunk, mink is vótunk többen nagyobbak, meg vótak alkalmazott gyerekek is. Akkó leültünk a szoba közepin. A lábunkat összetettük, így fölhúztuk, azt csináltunk korbácsot zsebkendőbül. Akkó egy golyót elgurítottunk így a lábunk közt. Ott vót középre állítva egy, annak le köllött hajulni, oszt elfogni. Ha nem, akkó a hátára a kis korbáccsal! Azt mindig mondták, hogy: Itt a csúszka, ott a csúszka!" (Újvári Pál)

39 A nevettető játékokban a szereplők tréfás párbeszéddel teszik próbára egymás komolyságát. Az „Ördög vagy-e, angyal vagy-e?" kérdezgetős játék alapos leírását megtaláljuk Váry Gellértnél. A gazdag szövegváltozatnak töredékekben sem sikerült nyomára akadnom.

40 Fiúk játszottak főként a T-V-M-S szerencsekockával, még legénykorukban is. Egy kocka négy oldalára a fenti betűket írták, melyek jelentése: tesz-vesz-minden-semmi. A kockát a pörgettyűhöz hasonlóan megforgatták, s amelyik oldalával felfelé esett, annak megfelelően vesztettek, vagy nyertek. Pénzre játszották. Szívesen játszották a malomjátékot is, a táblát sokszor a porba rajzolt mező vagy papírlap helyettesítette, a figurák pedig bab- és kukoricaszemek voltak.

41 A leírtak alapján bizton állítható, hogy a csongrádi tanyai gyermekek játékai közül valamennyi ismert volt a megye többi településén is. Gyűjtésem tapasztalata szerint a munka és a játék szoros egysége jellemezte a tanyai gyermekek világát, különösen szembetűnő a felnőttkorra való felkészülés motivációja a játékszerek készítésénél. A hasonló gazdálkodási struktúrák, életmódbeli párhuzamok is magyarázzák az egyes játékszerek tág határok közötti azonosságát, ugyanakkor számolni kell a vásári mintákkal, valamint az iskolai kézimunka hatásával is. A társas játékok spontán szerveződésével inkább a mozgásos és testedző játékok esetében találkozunk, ennek okát a játékalkalmak korlátozott lehetőségeiben és a játszótársaságok vegyes összetéielében kereshetjük. A visszaemlékezések szerint a kötöttebb mozgásformákkal és dallammal-szöveggel rendelkező körjátékokat inkább az iskolában játszották, ahol lehetőség nyílt az azonos korosztályú, esetleg azonos nemű gyermekek számára nagyobb létszámú játszócsoportok szervezésére. A tágabb földrajzi környezetben gyűjtött és leírt társas játékok is javarészt megegyeznek az általam rögzítettekkel, mivel a kultúra más jelenségeihez hasonlóan a játék sem ismerte a közigazgatási határokat. A nagyobb méretű összehasonlítást további feladatomnak tartom, az egyes játékokra vonatkozó részletek pontosításával együtt. Adatközlők: Ornyik Sándor, 1907—1986., Újvári Pál, sz. 1907., Újvári Pálné Máté Anna sz. 1911., Kátai Ferenc sz. 1906., Kátai Ferencné Kovács Rozália sz. 1914., Vincze Józsefné Kiss Mária, sz. 1905., Blázsik Györgyné Samu Julianna sz. 1909., Újszászi János sz. 1913., Újszászi Jánosné Maszlag Ágnes sz. 1914., Túri Kiss György sz. 1909., Túri Kiss Györgyné Csípai Ilona, sz. 1914., Szepesi Istvánné Szántai Erzsébet, sz. 1927., Tábi Imre sz. 1939., Keller István, sz. 1911. 38 VÁRY GELLÉRT 1862. 9—10. Vö.: PAPP IMRE X/b/37—38. o. és KOVÁCS JÁNOS 1901. 411. o. 39 Tápén csúszda: TÖRÖK JÓZSEF 1971. 797. 40 VÁRY GELLÉRT 1862. 6—8. 41 A játék elterjedésében valószínűleg iskolai hatást kell látnunk. 261