A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

3. Nagyszéksós kapitányságban a »bojár halom« feltárása a Várady féle tanya szomszédságában. Művelés alatt álló magán tulajdon." 4. Paphalom : a város tulajdona, nincs művelés alatt. 5. »Buzgány halom«. Fele részben a szegedi, másik fele részben a horgosi határon. Magán tulajdon, Börcsök Péter kapitányságában. 6. Tombácz halom, a fekete szélen, Várady féle tanya közelében. Magántulajdon. 7. Templom hegy nevű domb, az átokházi Magyari féle dűlőben. Legelő terület. A város köztulajdona. 8. »Templom hegy« Kereset pusztán, Tanács András és Czékus Károly bérföldjén. Kártalanítás kell. 9. »Templom hegy« Bokor Károly bérföldjén. Legelő terület. 10. »Székhalom« a felső határban, Fehértó mellett. Magántulajdon. 11. »Kettős halom« a dorosmai határon. Városi tulajdon, nem áll művelés alatt. 12. Sóspál halom, Makraszék kapitányságban, művelés alatti magán tulajdon. 13. »Fekete halom« Péteri és Félegyháza határánál. Legelő terület, városi tulajdon. 14. Az öthalmi telepnek délnyugat irányában leendő folytatólagos megásása, illetőleg kémlelése. Magán tulajdon."

23 E szép terv valóra váltását hiába keressük az egyébként jól informált lapokban. Pedig a szükséges pénzt március 8-án Reizner kézhez kapta és legott munkához látott. Mindössze egy rövid, semmitmondó hír jelent meg erről. A hallgatás oka a sikertelenség volt. Június 9-én kelt levelében a következőket írja: „Március április és május hónapokban három nagy halmot, Bojárhalom, Móra halom és a csorvai halmot ásattam meg. Sokat vártam s reméltem, de sajnos, mit sem találtam s mondhatom, hogy restellem ezt a meddőséget. [...] Az első halom egy teljesen üres szűz halom volt. A másodikban mindössze egy magányosan elásott koponya volt. A harmadikban egy régi templom alapfalait sikerült kideríteni, a mely körül temérdek összehányt csontváz (ossarium) volt." Majd bizalmasan megkérdezte, hogy az előlegül kapott 200 Ft-ból megmaradt 82 Ft-t visszaküldje-e vagy szeptemberben folytassa-e az ásatást?

24 Szendrei válasza gyors és rövid volt: ,,Mint korábbi leveleimben is írtam volt, a leletek, illetőleg az ásatás sikeressége szempontjából felelősség senkit sem terhelhet. Miért is kérem, méltóztassék az ásatásokat folytatni."

25 A megbízatás tisztességes teljesítésén túl egyéni érdekek is a feltárások folytatására sarkallták Reiznert. A milleniumot maradandó művekkel megünnepelni kívánó város őt kérte fel Szeged történetének megírására. Néhány jó lelőhely segítette volna a település őstörténetét tisztázni. A valóban rendszeres, tervszerű ásatások megindítására azonban várnia kellett a könyvtár és múzeum államosításáig. Az 1898-ban elfogadott állami felügyelet azt jelentette, hogy évente meghatározott összeget lehetett, sőt kellett egy előzőleg jóváhagyott program alapján a régiségtár gyarapítására fordítani ásatások útján. Ez a lehetőség élete fő műve, a városmonográfia szempontjából későn jött. Egyébként is megszaporodtak adminisztratív terhei a könyvtár és múzeum új, jóval nagyobb épületbe költözésével és a múzeumi kiállítások rendezésével, megnyitásával. Továbbra is küldte közleményeit az Archeológiai Értesítő számára, de a terepmunkát egyre inkább Lázár Béla könyvtárosnak, majd az ő helyébe lépő Tömörkény Istvánnak engedte át. 2S Irattár 24/1894. 24 Irattár 2/1895. 25 Irattár 17/1895. Szendrei június 16-án kelt levele. 207