A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

A Reizrier János régészeti tevékenységét értékelő Banner János ezt írja : „Mint szűkebb hazájának historikusa, nagy körültekintéssel és pontossággal vezette ásatásait, készítette feljegyzéseit. Ha megállapításai — a haladó tudomány álláspontjával nem is egyeznek — mindenkor a kor színvonalán állanak." „Húsz éves alapvető munkásságával a feltámadt Szeged környékének régészeti térképéró'l eltűntette azt a fehér foltot, amely az 1876. évi kongresszusra készült térképen olyan kedvezőtlen színben tüntette fel az utolsó éveit élő régi Szegedet és művelődési viszonyait."

26 Jelen dolgozatunkkal szeretnénk a Reiznerről alkotott képet tovább árnyalni és a szakmai köztudatba eddig be nem került kisebb lelőhelyekkel a megye történetét gazdagítani. 1. Apatin (Bács-Bodrog vm.) (ma Apatin, Jugoszlávia) Az Apatin környékén fölfedezett őskori avar sírokat Nenzer S. csont- és rovargyűjtő földúlta, kiszedte azokból az emberi és állati csontokat. A rendőrség följelentést tett ellene. (SZH 1900. okt. 20. 5.) 2. Apatin (Bács-Bodrog vm.) (ma Apatin, Jugoszlávia) Weigang János apatini polgári iskolai tanár, a megyei történelmi társaság választmányi tagja a napokban öt avar sírt talált. Nagyszabású kiállításon fogja bemutatni a leleteket az idén is az egyéb apatini és bácskai leletekkel együtt. (SzN 1902. aug. 7. 6.) 3. Begecs (Bács-Bodrog vm.) (ma Begec, Jugoszlávia) A Bácskában, Begecs község mellett a nevezetes romok helyén Brezsovszki Vazul, a falu jegyzője ásatásokat végeztetett. Sikerült kiásni a római erősség egyik tornyát és két falát. Számos lelet került elő, római pénzek, edények, fegyvertöredékek, feliratos téglák bizonyságul, hogy a VI. római légió építette. A pénzek Liciniustól Constatinusig datáltak. Az épület i. sz. III. században épült. (SzH 1902. árp. 5. 3.) 4. Bihar (Bihar vm.) (ma Biharia, Románia) Szántás közben emberi égett csontdarabokkal telt urnákat, egy őskori, teljesen ép csákányt és bárdot, egy harapófogót, vas csíptetőt, egy hosszú végű lovagsarkantyút, három darab ujjnyi széles lópatkót, egy ollót, két evő kést, két díszített cserépdarabot találtak. (SzH 1891. dec. 10. 5.) 5. Bulkesz (Bács-Bodrog vm.) (ma Buljkes, Jugoszlávia) Bulkesz község környékén Jung Jakab földbirtokos ásatott. Megtalálták a régi Bolykeszi község maradványait, mely a mohácsi csata alkalmával pusztult el. Embercsontokkal teli sírokat találtak, régi fegyvereket, arany gyűrűket. Jung a leleteket a Nemzeti Múzeumnak fogja átengedni. (SzN 1904. dec. 29. 5.) 6. Csanytelek, Csongrád-sövényházi dongéri kanális (Csongrád vm.) Farkas Sándor, a Nemzeti Múzeum megbízottja átvette Mayer Frigyes mérnöktől azokat a régészeti leleteket, amelyek a csongrád-sövényházi dongéri kanális földmunkálatainál előkerültek. Farkas a leleteket mint a Csongrád Sövényházi Ármentesítő Társulat ajándékát a Nemzeti Múzeumnak küldte. A tárgyak színes üvegpaszta, csiszolt gránát, jáspis stb., gyöngyök, bronz fibulák, fémtükör, illatszer-csobolyó, agyagtálak, csésze, edénykék I. és II. századbeli sírokban voltak. Ritkaság az álló henger idomú, ezüst lappal záródó illatszeres edény és egy kőből csiszolt női fejet ábrázoló amulett. Vas lándzsa, kengyel és egyenes, rövid gomb-fogantyúba végződő vaskard is van a leletek között, de amely már Csongrád „Szent-Györgyi lelet a X. századból." (SzH 1892. okt. 7. 4.) 7. Csongrád, Bökény (Csongrád vm.) Csongrád belváros bökényi részén az ún. „pogányvár" sáncából Farkas Sándor bronz eszköz öntőműhely maradványait hozta felszínre. Az újraöntésre szánt töredékek között vannak czeltek, vésők, fibulák, kések, kardok, női hajékek, nagy számú sarlótöredék, sőt az előző korban használt barna rézeszközök is, ezeken kívül ón és bronz rögök. Kelta nép élt ezen a vidéken i. sz. 450 körül. (SzH 1891. szept. 5. 5.) * BANNER JÁNOS 1936. 242—250. 208