A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Középkori téglaégető kemencék Csongrádról és Békéscsabáról

Középkori téglaégető kemencék a Kárpát-medencében Az igen ritkán előkerülő és ismertté vált kisszámú középkori téglaégetőket és a rájuk vonatkozó ismereteinket legutóbb Valter Ilona foglalta össze. A négy külön­böző helyről ismert 7 kemence alapján megállapította, hogy a középkori kemencéket agyagba vájták. Ezek közül a pókaszepetki kemence tér el, ahol szilárd anyagból kialakított rostély került elő. Ilyen szempontból hasonlít a Pannoniában előkerült római kemencékre. Ez utóbbiak, ellentétben a középkori téglaégetőkkel, állandó boltozattal is rendelkeztek. A néprajzi szakirodalomban boksa kemencének nevezett típust Valter Ilona kelet-római hagyományokból eredezteti. Ezek szívós továbbélését és meglétének szórványos előfordulását még a 20. században is megfigyelték a Bal­kánon és a Kárpát-medencében. A boksa, ill. a szilárd anyagból épített mezei ke­mence közötti átmeneti formának tartja az őriszentpéteri és a tiszalöki kemencéket. A rendelkezésre álló igen gyér adatok alapján megrajzolja a téglaégetés menetét. 25 Tanulmányának megírása óta újabb kemencék kerültek elő, ill. váltak ismertté, így az alábbi helyekről sorolhatunk fel középkori téglaégető kemencéket : Békéscsaba­Mezőmegyer, Csongrád-Várhát, Doboz-Faluhely, 26 Dömös 27 , Gyula-Szeregyháza, 28 Hetény (Chotin), 29 Őriszentpéter, 30 Pókaszepetk, 31 Tiszalök-Kövestelek, 32 Zenta­Mákospart 33 . A felsorolt 10 lelőhelyről több-kevesebb információ alapján 15 kemencé­ről tudunk biztosan. A lelőhelyek többségéről egy-egy kemencét ismerünk. Ennek ellenére véleményünk szerint szinte mindegyik lelőhelyen számolhatunk több kemence meglétével és egyidejű működésével. Békéscsabán a leletmentés és az azt követő szondázó ásatás csak a fentebb ismertetett kemencére és az attól nem messze lévő középkori templom feltárására korlátozódott. Nem tartjuk kizártnak, hogy a ke­mence környezetében újabb kerüljön elő. Számolhatunk ezzel akkor is, ha tudjuk, hogy a gázvezeték árkának ásása során, annak vonalában csak egy objektum vált ismertté. Egy kemence került elő Csongrád-Várháton az 1936-os útépítés közben. Ezen kívül ismerjük az út nyugati oldala mellett feltárt kemencét, valamint az út vonalától keletre, az iskola kerítésének építésekor megfigyelt kemence hozzávetőleges helyét is. Az 1855-ös árvíz által kimosott kemencét nem tarthatjuk azonosnak az eddig említett kemencék egyikével sem, mivel mindhárom a domb tetején került elő. Ezért ezt feltételesen a Várhát morotva felé eső oldalára tételezzük fel. (2. ábra) 25 VALTER ILONA 1987. 148—155. 26 KOVALOVSZKI JÚLIA 1986. 113. 27 GEREVICH LÁSZLÓ im. 28 A lelőhelyen 1933-ban Implom József ásatott. Egy Árpád-kori templom és a templom körüli sírok mellett két téglaégető kemencét is feltárt. „Megtaláltuk... azt a hatalmas háromosztatú ke­mencét, amelyben a nagyobb méretű téglákat égették. Sőt egy másik kisebb, kétnyílású kemence is napfényre került, melynek boltozott nyílásai a későbbi kisméretű téglákkal voltak kitöltve. Ezeken a téglákon oldalt a készítő három-három ujját benyomta formáláskor, így ezeken könnyen felismer­hető jegy van. ...A temetőnek csak kis részét tártuk fel. Ezen a kis területen csak 251 sírt vizsgáltunk meg alaposan. ... Az egyik sírban, amelyben Könyves Kálmán dénárja volt a csontváz száján, a fej körül kezdetleges sírboltképpen a régi méretű téglák voltak felállítva egymás mellett. ...viszont egy másik sírban az újabb fajta kisebb, három ujjnyomatos téglából volt sírboltféle kirakva. Az ebben a sírban talált érem mintegy száz esztendővel későbbi időre mutat." Implom Józsfe: A Városi Múzeum ásatásai, Békés, 1933. nov. 19. Köszönettel tartozom Szatmári Imrének, hogy a lelőhelyre és a rá vonatkozó irodalomra felhívta a figyelmemet. 29 GEREVICH LÁSZLÓ, 1983. 409. 30 VALTER ILONA 1987. 139—155. 31 VÁNDOR LÁSZLÓ 1981. 73—76. 32 LŐRINCZY GÁBOR 1984. 155—163. 33 SZEKERES LÁSZLÓ 1985. 32. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom