A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Vályi Katalin: Külső kemencék Szer Árpád-kori településén

mélyített lakóházban másodlagosan felhasznált téglákból nagyméretű kemencét építettek

12

. Ugyanitt egy hasonló korú házban vályogtéglákból készített kemence maradványait említi a szerző'. Kardoskúton a XII—

XIII. század fordulóján épült templom anyagával zömmel megegyező' méretű, s nem másodlagosan felhasznált téglákból készült, félig földbeásott, téglafalú épület maradványait tárta fel Méri István, melynek használatát a XIII. század első felére teszi

13

. 5. kép. A 6. sz. kernence A szeri külső téglakemencék egy csoportjánál megállapítható volt, hogy a téglákat nem másodlagosan használták fel (így a 9/a, a 8. sz. és valószínűen a 7. sz. kemencénél), míg a többieknél (vagyis a 6. sz. és 10. sz. külső kemencék ill. a 8. sz. ház téglakemencéje esetében) habarcsnyomok utaltak arra, hogy egy elbontott téglaépületből származik a felhasznált építőanyag. Azonban akár elsődleges, akár másodlagos felhasználásról van szó, valószínű, hogy a téglákat eredetileg nem a faluban zajló kemenceépítések céljára készítették. Ebből adódik a kérdés, hogy vajon a templom melyik építési periódusával hozható összefüggésbe a kemencék építőanyaga? A választ megnehezíti, hogy főleg a korai periódusoknak csak az alapozása maradt meg (felmenő fal csak egy esetben), amely a XI. század végén épült ún. Szent Galleni típusú templomig bezárólag kőből készült

14

. Ez utóbbi periódushoz köthető azonban a templomhajó nyugati harmadában álló 2,5 m átmérőjű, kerek, tömör tégla12 BENKŐ ELEK 1984. 31—32. 13 MÉRI ISTVÁN 1964. 19—27. 14 HORVÁTH FERENC 1978. 161—163. 146