A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Vályi Katalin: Külső kemencék Szer Árpád-kori településén
alapozás, ami az ásatok megállapítása szerint keresztelőmedence alapozása lehetett 15 . Ez az időpont elfogadhatónak tűnik téglakemencéink építésére vonatkozóan is, bár mint ezt a következőkben láthatjuk, más vonatkozásban számos megoldatlan kérdést is jelent. A téglakemencékkel kapcsolatban feltétlenül ki kell térnünk az eredet kérdésére is. Szabadban álló téglakemencéinknek Magyarország területén korabeli párhuzamai nem ismertek 16 , s ugyanígy kora középkori földházakban sem került elő Székelykeresztúron és Szeren kívül eddig téglából épült kemence. A Kárpát-medencébe érkező magyarság keletről hozott építési hagyományai között pedig minden bizonnyal számolnunk kell a téglaépítkezés ismeretével is 17 . A Kazár birodalom területén jó alkalmuk nyílhatott a téglakészítés és felhasználás megfigyelésére, hiszen maga Sarkéi vára is téglából épült. Igaz ugyan, írásos forrásból tudjuk, hogy Kazáriában a téglaépítkezés az uralkodó kiváltsága volt 18 , de a téglaépítkezési tilalom úgy látszik, csak a házak építésére vonatkozhatott. A sarkeli vár területén feltárt lakóházakban szép számmal található téglakemence azt sugallja, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló téglát a lakosság is felhasználhatta — ha ugyan csak kemenceépítés céljára is 19 . Ebből a szempontból figyelemre méltó adat lehet az is, hogy a keleti szláv állam központjainak előkelői már a X. században téglából építették palotáikat 20 , így elképzelhető, hogy ezen a területen is gyarapíthatták a Kárpát-medence irányába vonuló magyarok korábban szerzett ismereteiket 21 . Árpád-kori kemencéinket vizsgálva Fodor István meggyőzően bizonyította azok keleti szláv eredetét s a Don vidéki Szaltovói kultúra közvetítő szerepét a szláv háztípus és zárt tüzelőberendezések megismerésében 22 . A fenti adatok alapján úgy véljük, téglakemencéink eredetét sem indokolt más területen vagy más korban keresni. A honfoglaló magyarság a kő- és agyagkemencék mellett a téglakemence készítésének ismeretét is hozhatta magával keletről, az építőkultúra más elemei mellett. A hazai téglakemence párhuzamok hiányát elsősorban azzal magyarázzuk, hogy középkori falufeltárásaink zömmel a nagyobb monostoroktól távolabb fekvő terü15 HORVÁTH FERENC 1978. 163., TROGMAYER OTTÓ 1980. 16—17. 16 A 8. sz. téglakemencénket diákköri dolgozat keretében ismertette BÉRES MÁRIA (BÉRES MÁRIA 1982—83/1), aminek során tett megállapításaival és következtetéseivel kapcsolatban az alábbiakat jegyezzük meg : 1. Véleményünk szerint a boltozatban talált kavicsoknak sem a kemence funkciójának, sem eredetének meghatározásában nem tulajdoníthatunk jelentőséget. Igaz, hogy messziről szállíthatták Szerre, de éppen ezért kizárható, hogy kimondottan e célra hozták volna őket Valószínű, hogy a templomépítkezések során volt rájuk szükség, s a fel nem használt, maradék kavicsot építhették ékelés céljából a 8. sz. kemencén kívül az 5. sz. és a 9. sz. kemencék boltozatába is. A kavicsoknak a településen (és talán a templomépítkezések során is) betöltött szerepével más alkalommal kívánunk foglalkozni. 2. A szerző által legközelebbi analógiaként említett római kemence 10 cm vastag, erősen átégett agyagtapasztása valóban sütőkemencére utal — nem mondható el ez azonban egyértelműen a szeri kemencéről. 3. Különben sem látjuk megalapozottnak a szeri kemence római eredeztetését, ugyanis a külső kemencék folyamatos használata a római kortól a korai középkorig a Kárpát-medence területén nem bizonyítható (FODOR ISTVÁN 1985. 58—59). 4. A kemence stratigráfiai helyzete egyértelmű (lásd az ismertetésnél), a kolostorépületet időben megelőzi, ahhoz semmiképpen sem tartozhat. Nem valószínű, hogy a bencés szerzetesekhez lehetne kötni a kora-középkori faluban zajló ház- és kemenceépítkezéseket. 17 FODOR ISTVÁN 1983. 106. 18 PAULER GYULA—SZILÁGYI SÁNDOR (szerk.) 1900. 224. 19 BELECKIJ, V. D. 1959. 41, 3. j., 66—74. 20 FODOR ISTVÁN 1977. 286. 21 BARTHA ANTAL 1984. 536—538. 22 FODOR ISTVÁN 1983. 99—107, 1985. 51—68. 147
