A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

Dorozsma népességének mentális és életmódbeli viszonyainak alakítását tűzte ki célul „A kun-dorozsmai Polgári társalgó kör" működése, melyet 1872. május 13-án alapítottak az úri viselkedés szabályainak elsajátítására és a művelt társas érintkezés előmozdítása céljából.

26 Jóllehet a beterjesztett alapszabályok egy-két pontját (pl. hogy ki képviselje az egyletet a hatóságok irányában) kifogásolták a Belügyminisztériumban, de a kör működése elé nem gördítettek akadályt. Legnagyobb számban s hovatovább már-már érdekvédelmi jelleggel a dorozsmai valósághoz legerősebben kötődő gazdakörök tevékenykedtek. Azt lehet mondani, ahány tanyaközpont, annyi gazdakör. Ezek a külterületen szerveződő egyesületek nemcsak a paraszti gazdálkodás szerveződésében, hanem az autonom paraszti művelődés lehetővé tételében is semmi mással nem pótolható szerepet játszottak. A különböző gazdatanfolyamok nemcsak a korszerű agrárkultúra elsajátításának fórumai, hanem egyszersmind a tanyai közéletiség, a városi és országos hírek közös megvitatásának kereteit is jelentették. A paptanyai gazdakör szabályos italmérési jogot szerzett, de Göbölyjáráson ötfajta lapot járattak, s szép könyvtárat rendeztek be.

27 A két világháború között összesen 16 különféle társadalmi egylet működött Kiskundorozsmán. Ezek többsége még a múlt század végén alakult gazdakör, de ott találjuk a katolikus egyház — személy szerint Sztriha Kálmán — kezdeményezésére alakult, a Dolgozó Leányok Egyesületét. Ekkor jött létre a Zöld Kereszt Otthon védőnői lakásokkal. 1944-ben építették fel a dorozsmai népházat, jórészt a Földművelődésügyi Minisztérium kölcsöneiből. Ez nem azonos a kultúrházzal, mégis kultúrmissziót teljesített, amennyiben a gazdakörökben szétszórtan jelentkező szakmai műveltségi igény koordinálására, s a friss tudásanyag gyors terjesztésére vállalkozott, és ezzel a szakirányú kulturálódás fontos orgánumát teremtette meg.

28 Külön helyi csoportja volt az Actio Catolicanak, mely elsősorban az ifjúság javára végzett különböző szociális akciókat hangolta össze. Különösen jelentős volt az az akció, mely diákotthonok létesítéséhez szükséges adományokat gyűjtött.

29 Szólnunk kell végezetül az intézmények sorában a községi kultúrház tervéről. 1936-ban terjesztették a képviselőtestület elé a vele kaocsolatos költségvetési tervezetet, és az építéshez kiutalandó államsegély felhasználásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az elöljáróság a kultúrház éoítését elvben elhatározta, mert arra szükség van, minthogy azonban „megfelelő államsegély kilátásba helyezve nincs", a község pedig nehéz helyzetére való tekintettel a szükséges költséget fedezni nem tudja, addig vár az építkezés megkezdésével, amíg megfelelő államsegély pénz vagy ínségmunka keretében rendelkezésre nem áll.

30 Három évvel később arról értesülhetünk, hogy hozzákezdtek a kultúrház építéséhez, melynek tervezett költsége 95 000 P-re rúgott. Az építkezés megindulása pillanatában 22 000 P állt rendelkezésre a vármegye (10 000 P); az állami ínségmunkaalap (8300 P) és a kultuszkormányzat (4000 P) jóvoltából.

31 A község csupán a telket adta, de azt is kétszer megfellebbezték a helybeli mozitulajdonosok és vendéglősök, akik üzleti érdekeiket látták veszélyeztetve az új 26 SZML Jász Kun Kapitány iratok. A Belügyminisztérium levele a főkapitánynak Jászberénybe 1872. május 23. 27 Csm L. Kiskundorozsma elöljáróságának jegyzőkönyve 58/1935. 28 Csm L. Kiskundorozsma közgyűlési jegyzőkönyvek 944/1944. 29 Uo. 541/1944. 30 Csm L. Kiskundorozsma elöljáróságának jegyzőkönyve 59/1936. 31 Az építkezésről részletesen beszámol Sztriha Kálmán a História Domusban. 295