A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

intézménytől. De ellene voltak a „közgyűlés félművelt emberei is, akiknek nem kell a magyar nép és levente ifjak tanítása." Sztriha Kálmánt e küzdelemben csupán dr. Vajdovics Béla főjegyző' támogatta, de végül is sikerült a szó szoros értelmében tető alá hozni a dolgot, mely — Sztriha szerint — „második templom lesz Dorozsmán". 3. Kultúra — hatalom — közélet Egy helyi társadalom műveltségének szerves részét alkotja az a mód, ahogy az intézményes hatalmat birtoklók a község energiáival sáfárkodnak, s ahogy az egyének e sáfárkodás során hozott intézkedésekhez viszonyulnak, illetve ahogy a sorsuk alakításához kapott jogosítványokkal bánnak. Dorozsmán is a hatalom és társadalom közötti összeütközés leggyakoribb színtere a közterhek kivetésének módja és arányos elosztása. A nép a maga részéről igazságtalannak érzett terhek lerázásának egyszerű útját választotta : spontán jövedelembújtatás vagy adómegtagadás. Különösen így volt ez a város megélhetése szempontjából kulcsfontosságú ún. „részelési rendszer" eddigi alkalmazásával. A legfontosabb nyári munkának, az aratásnak a lakosok között történt kozteherszerű részfelosztása „tetemes visszaéléseknek volt kútforrása." Ez a jászkun autonómia hagyományain nyugvó közösségi gazdálkodási rend 1861-ben már sértette a polgári jogegyenlőségről értesült közvélemény igazságérzetét, főként az alacsonyabb társadalmi helyzetű csoportokét, mert számukra nyilvánvaló volt, hogy „az eddigi szokás mily aránytalan teherrel sújtotta az engedelmes, s különösen a birtoktalan lakosokat", míg az engedetlen vagyonos elemek e terhekben alig részesültek.

32 Tehát Dorozsmán a jogi polgárosodás ellenére a közéletet redemptus örökségükön keresztül továbbra is ellenőrzésük alatt tartó birtokos csoportok megakadályozhatták a közteherviselés elvének érvényesülését. Most azonban a főbíró racionális érveinek hatására, hogy ti. az eddigi rendszer a községnek is nagy kárt okozott, mert alkalmat teremtett a közterhek alóli kibújásra — a közgyűlés új rendszer bevezetését határozta el. Nem valószínű, hogy a szegények iránti rokonszenv vezette a közgyűlést döntésében, de az is a politikai kulturáltság bizonyítéka, sőt ez lehet csak igazán, hogy a szükséges lépést a vagyonosok erősebb megadóztatására a községi bevételek emelkedésének reményében fogadta el. Az új rendszer lényege abban állt, hogy a részes munkát ezentúl egyéni vállalkozóknak adják ki „árlejtés", azaz árverés útján, s a vállalkozóknak így megajánlott összeget „az öszves lakosság birtok aránylag fizetné." Ez a rendszer jobban biztosítaná az arányos teherviselés elvét, bár még kérdéses, hogy „mi módon hajtassák be a lakosoktól a fogadott részelők bére." Dorozsmán azonban nemcsak a birtokos, hanem a birtoktalanok bizonyos rétegét is készületlenül érte a polgári fejlődés. A régi „biztos megélhetést" nyújtó viszonyok iránt vágyódó szegényemberek politikai tudatlanságát használta ki néhány képviselő, s indított hecckampányt Dudás Béla főbíró ellen 1861-ben. Dudás ebben a küzdelemben a polgári jogrend képviselője, a rendi színezetű előjogokhoz ragaszkodó képviselőkkel és műveletlen szegényekkel szemben. A tekintélyében megtámadott Dudás Béla esetét részletesen ismerteti az 1861. február 16-án tartott közgyűlésről készült jegyzőkönyv. Dudás kénytelen volt a személyét ért súlyos vád miatt a község legfelsőbb fórumát összehívni. Azzal támadták meg, hogy „közeli rokona", Dudás Mátyás jogerős büntetését — amit a közgyűlés rá tilos legeltetés miatt szabott ki — hatálytalanítani igyekszik, mert az „a tőle behajtott pénzt visszakövetelte a községtől." 32 Csm L. Kiskundorozsma Községi képviselő testületi ülésének jkv. 1861. márc. 18. 64/1861. 296