A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

illetve a kántortól eltanult énektudásra korlátozódott.

4 Dorozsma értelmiségi társadalma — a hatalom választott képviselőin kívül — a község által alkalmazott képzett tisztviselőkből állt: ilyen volt a kegyúri jog szabályai szerint megválasztott plébános, akinek véleménye a községet érintő szinte minden kérdésben meghatározó súllyal esett latba. A kinevezett adminisztráció kultúrelhivatottsággal rendelkező tagjai lehettek még : a phisikusok (orvosok, chirurgusok, sebészek és rendszerint borbélyok), valamint a bábák, kiknek oklevéllel igazolt műveltségét a korabeli tanácsülési jegyzőkönyvek is igen magasia becsülték.

5 Témánk szempontjából — az egyház mellett — mégis inkább a tanítókra kell felhívnunk a figyelmet, akik már a polgári kor előtt is az intézményes művelődés fő letéteményesei voltak. Egyház és iskola összefonódását jelzi az a tény is, hogy Dorozsmán az iskola községi fenntartása következtében a tanítót a tanács nevezte ki, a plébános véleményének előzetes kikérése után. A kultúra előmozdításáért hivatott személyek viszonylag szűk skálája, s a műveltségszerzés belátáson alapuló rendszere a polgári kor beköszöntével is csak fokozatosan alakult át. A továbbiakban a művelődési igényeket formáló tényezők megváltozásával, a műveltséghez jutás modern, polgári csatornáinak kialakulásával foglalkozunk. 1. Egyház és iskola — a művelődés alapszínterei Első látásra belső ellentmondást tükrözhet a cím, hisz a polgári művelődés legfontosabb sajátossága a kultúra és művelődés minden ágában végrehajtott szekularizáció. Ez azonban elsősorban a nagyvárosi polgárság „kultúrharca", Dorozsma 1848 után is érezhető mezővárosi provincializmusában az egyházak jelentős szerepe maradt nemcsak az iskolai élet irányításában, hanem az emberek magatartását motiváló belső rugók befolyásolásában is. Külterületen az első tanyai iskola 1856-ban egy erre a célra átalakított csőszházban kezdte meg működését, ahol a tanító korábban takácsmesterként ténykedett.

6 Az első belterületi iskola alapkövét 1827. május 7-én fektették le, „mely terméskőből való fundamentumra emeletes normális Iskolát" kívánt építtetni a község. Első tanítói között említik Paulovits Györgyöt, ifjabb és „öregebb" Farkas Jánost. Az iskolában „tanuló gyermekek és leányokk száma" 243 fő volt, akikkel „a magyar írás betűkkel és kimondással gyakorolhatott."

7 Belterületen az előbb kettő tantermes iskolát tovább bővítették, s 1890-ben már nyolc tanítót foglalkoztatott. Abban az évben indult meg a földművelés, illetve az ahhoz köthető iparos szakmák leendő mestereit képző tanonciskola. A művelődés alapintézményeiről pillanatképet ad „Dorozsma város 1871-ik évre" készített leltára.

8 Eszerint az emeletes iskolaépület a „foutczán" foglalt helyet, volt benne négy tanterem, egy múzeum, egy könyvtár s egy háromszobás tanítói lakás. A mellette lévő paplak már földszintes épület volt, viszont hat szobával rendelkezett. Külön lakott a kántor valamelyik mellékutcában szerény két szoba-konyhás, „jó karban" talált lakásában. Tanyai iskola működött Seregélyesen, Átokházán, Göbölyjáráson, mindenhol egy tanteremmel és egy tanítói lakással. 1889. augusztus 6-án 4 Sztriha Kálmán 1937. 48. 5 Tanácsülési jegyzőkönyv 1800—1821. mutatója említi pl. „hogy bábának való asszony tanulás végett Pestre a Universitashoz küldetni rendeltetik". 6 Miklós Katalin 1966. 6. 7 História Domus 68. 8 Dorozsma város leltára 1871. évre. Szolnok Megyei Levéltár, Jász Kun Kapitányság Közigazgatási Iratok. 288