A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

már azt jegyezhette le a História Domus krónikása, hogy Dorozsma külterületén két újabb tanyai iskola építését fejezték be. Ez tulajdonképpen kezdete volt egy nagyobb iskolaépítési programnak, melynek célja a tanyákon tapasztalt mostoha kulturális viszonyok felszámolása volt. 1903-ban a Csongrád megyei Királyi Tanfelügyelőség elfogadta Czékus Árpád dorozsmai állami elemi iskolai igazgató javaslatát nyolc új tanyai iskola elhelyezésére nézve.

9 Egy iskolaközpontot ugyanez a javaslat Kistemplom tanya környékére tervezett. Czékus Árpád személyes ügyének is érezhette a tanyai művelődés kérdését, hisz régóta foglalkozott vele, s a kérdésben való jártassága, a lényegét alkotó problémákkal való érzelmi azonosulása miatt a Kecskeméten ülésező tanyai kongresszus 1921. június 1-én a Magyar Gazdaszövetség ajánlatára beválasztotta őt egy országos bizottságba. Ezt a szakértői bizottságot Pékár Gyula akkori kultuszminisztériumi államtitkár hozta létre, s megválasztása után rögtön felkérte Czékus Árpádot Dorozsma ilyen szempontú feltérképezésére. Kezdeti kutatásainak eredményéről ugyanezen év október végén tartott tantestületi értekezleten számolt be.

10 Dolgozata (Á tanyai iskolák kérdéséhez) a tanyán létesítendő iskolákat olyan művelődési centrumként fogta fel, amely alaptevékenysége mellett (tanítás) integrálná a művelődéshez jutás egyéb csatornáit is. Ez az iskolára alapozott általános népnevelési és kultúraterjesztési program — figyelembe véve a terület közlekedési és foglalkozási adottságait — nemcsak ésszerű, de határozottan gazdaságos megoldás volt. A tanyai iskolák épületben, felszerelésben, szakemberekben megmutatkozó személyi és tárgyi valósága kedvezett azok népházakként, ifjúsági és tanyai gazdakörökként, népkönyvtárként történő hasznosításának. Rentabilitását közvetetten szolgálhatták olyan törekvések, melyek a háziipar iskolai elterjesztésével egyidejűleg javítottak a nép anyagi helyzetén — s megteremtve ezzel további igények pénzügyi fedezetét — emelték kulturális horizontját. Az iskola néhol a templomot is helyettesítette. Az iskolák felekezeti jellegűek voltak, de már 1880 körül felvetődött államosításuk gondolata. A községi elemi népiskolák állami kezelésbe vétele dolgában döntőnek bizonyult a városi közgyűlés határozata, mely kimondta, hogy a 14 ezer lelket számláló város „tisztán magyar, szorgalmas és munkabíró, kevéssé vagyonos s így csak saját iskoláiban szerezheti meg azon legszükségesebb tudnivalókat, melyek nélkül ma már a napszámos sem boldogulhat.

11 Ugyanakkor Dorozsma sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy kultúráját önerejéből fejlessze, s ez 1894-ben pl. azt jelentette, hogy a község saját költségére 13 tanítót, 1 óvónőt foglalkoztatott. Fizetésükre és a kultúra terjesztésének általános feladataira Dorozsma 1880-tól mintegy 1000 Ft államsegélyt kapott évente. Azonban az iskolák nem feleltek meg rendeltetésüknek, hisz 2103 fő mindennapi iskolakötelesből 1396 fő járt rendszeresen 1894-ben. Még így is 190 tanköteles esett egy iskolára, ennyi gyermekkel azonban egy tanító sikeresen nem foglalkozhatott. Megoldás lett volna új iskolák építése, több tanítói állás meghirdetése, ez azonban pénz híján nem volt járható út. Később — a Klebersberg-féle kultuszkormányzat jóvoltából —- lényegesen javult a helyzet az újabb tanyai iskolák felépítésével. A külterületi iskolák, „mindennaposra" illetve „ismétlőre" beiratkozott tanulóiról 1930-ban készített igazgatói kimutatás jól érzékelteti a helyzet megváltozását. 9 Csm L, Kiskundorozsma Külterületi Állami Népiskolák iratai igazgatói jegyzőkönyvek. A Csongrád megyei Királyi Tanfelügyelőség levele Dorozsma elöljáróságának 1903. május 26. 10 Csm L, Kiskundorozsma Külterületi Iskolák jegyzőkönyvei 1921. október 25. 11 Kiskundorozsma Elöljáróságának Iratai 1880—1944. Csm L. Az elöljáróság 1894. november 22-én kelt levele a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. 289