A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Barta László: Spanyol követjelentés Szeged visszavívásáról

Levelezés (Correspondencia) Tanácsülési jegyzőkönyvek és levelek (Consultas y cartas) Tanácsülési jegyzőkönyvek, rendeletek, feljegyzések (Consultas, decretos, notas) Tanácsülési jegyzőkönyvek fogalmazványai (Minutas de consultas) Hivatali fogalmazványok (Minutas de despachos) Fontosabb ügyek (Negocios notables) Az Államtitkárság fondjából a következők tartalmaznak a felszabadító háborúkkal kapcsolatos iratokat : Flandriai ügyek (Negociación de Flandes) Németországi ügyek (Negociación de Alemania) Franciaországi ügyek (Negociación de Francia) Angliai ügyek (Negociación de Inglaterra) Római ügyek (Negociacicón de Roma) Milánói ügyek (Negociación de Milán) Velencei és jón-tengeri ügyek (Venecia e Islas Jónicas) Genovai ügyek (Negociación de Genova) A magyarországi törökellenes háborúk kutatójának szempontjából leginkább a Negociación de Alemania iratai jöhetnek számításba. Ezek a Német-Római Birodalom ügyeivel foglalkozó államtanácsi iratok, azonban fontos információkat tartalmaznak Magyarország, Erdély, a román fejedelemségek, Lengyelország, Flandria, az itáliai fejedelemségek, Oroszország, Svédország és Törökország vonatkozásában is. A felszabadító háborúra vonatkozó iratok elsősorban követi jelentések. A bécsi spanyol követ rendszeresen, általában kéthetenként — egy-egy nagy győzelem után azonnal — tájékoztatta királyát a hozzá érkezett levelek vagy szóbeli hírek alapján. Értesüléseit elsősorban a bécsi udvarban szerezte, olykor azonban a császár és a hadvezérek személyes levélben szolgáltattak információkat. Ezek a követ postájával érkeztek Madridba. Az államtitkár gondoskodott a levelek fordításáról és kivonatok készítéséről, hogy az Államtanács gyorsan és hatékonyan intézkedhessek. Máskor a Madridban akkreditált követ juttatta el uralkodója levelét a spanyol királyhoz. Az 1683 és 1699 közötti levelekből és államtanácsi jegyzőkönyvekből pontosan rekonstruálható a hadjáratok eseménytörténete. Ennél fontosabb azonban, hogy a követ, az Államtanács és az uralkodó személyes véleményét is megismerjük az iratokból. Az Államtanács működési mechanizmusa szerint egy magyarországi ügy a következőképpen futott át a külügyi kormányzat hivatalain : 1. A bécsi spanyol követ egy ügynökétől, kémétől jelentést, vagy magától a császártól, esetleg egy hadvezértől, ill. külföldi uralkodótól, pl. Erdély fejedelmétől levelet kapott. 2. Ezt a levelet mellékelte saját, kb. kéthetenként küldött jelentéséhez, amely a rendes postaúton 10—14 nap alatt érkezett meg Madridba. 3. A királyhoz címzett levelet az államtitkár vette át, lefordította, ha nem spanyol nyelvű volt, minden levélről kivonatot készített, és ezeket terjesztette az Államtanács rendes havi ülése elé. 4. Az Államtanács megtárgyalta az ülésre kitűzött ügyeket, tagjai kifejtették véleményüket, majd hozzátették : „Mindazonáltal Felséged tetszése szerint határoz." 5. Az uralkodó határozatát előbb fogalmazványban, majd tisztázott dekrétumban rögzítették, és közölték az illetékes kormányszervvel. A magyarországi ügyekre nézve II. Károly minden esetben elfogadta I. Lipót véleményét, amelyet Burgomayne márki közvetített vagy a madridi birodalmi követ. 223