A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Barta László: Spanyol követjelentés Szeged visszavívásáról

Lipót viszont magyarországi politikájának jóváhagyását igényelte spanyol unoka­testvérétől. II. Károly a legnagyobb győzelmek után elrendelte a hálaadó mise celeb­rálását és a nagyvárosok esti kivilágítását. 1690-ben Lipót kérdésére, hogy Erdély önálló fejedelemség maradjon-e, vagy örökös császári tartomány legyen-e, az utób­bit javasolta. Úgy is lett. Az Államtanács nem mindig fogadta el a követ véleményét, olykor a tagok állásfoglalása is megoszlott. Alkalmanként az uralkodó határozata csak ennyi volt: „Hagasse assy", azaz úgy legyen, néha saját véleményét emelte hatá­rozati erőre, még az Államtanácsé ellenében is. 3 A magyar történetírás 1868-ban fedezte föl Simancast: Franki (Fraknói) Vilmos nyaralás közben Pázmány Péter spanyolországi nyomait kutatva bukkant rá erre a hi­hetetlenül bővizű forrásra. Eredményeiről „Tanulmányaim Spanyolország állami levéltárában" címmel a Századok 1869/3. számában írt. 1871-ben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ismét őt küldte ki, de az ottani forradalmi események miatt küldtése meghiúsult. Ekkor az MTA kérésére a simancasi levéltárosok vállalkoztak hungarika­gyűjtésre. A feltárt iratok az 1514-tol az 1618-ig tartó időszakra vonatkoznak, így pontos lelőhelyük a témánk szempontjából érdektelen. Valamikor az első világháború előtt Ballagi Aladár és Thallóczy Lajos is járt Simancasban, kutatásaik eredményéről azonban szinte semmit sem tudunk. 1921-ben Szittyay Dénes hét hónapot töltött Spanyolországban, s ideje javát levéltárakban, elsősorban Simanacasban töltötte. Őtőle származik a simancasi le­véltár első magyar nyelvű ismertetése, amely a Levéltári Közlemények 1924. évi számában jelent meg „A Simancasi Spanyol Állami Levéltár" címmel. Bemutatja a várkastély-levéltárt, összefoglalja négy évszázados történetét, közli az iratanyag fondjait, és főként részletesen leírja az Államtanács létrejöttét, összetételét, változá­sait, feladatkörét és működését, valamint ezek tükröződését az iratanyagban. Szinte teljes képet ad erről a magyar kutatókat leginkább érdeklő fondról, sorozatairól és alsorozatairól. 176 csomóban kb. 36 000 iratot nézett át, ezek között 773 hungarikát talált és fényképezett le az 1529 és 1738 közötti időszakból. A másolatok a Magyar Országos Levéltárban vannak elhelyezve U 125. jelzettel. Közöttük 24 olyan doku­mentuméi is, amelyek a Buda visszafoglalása körüli időkben keletkeztek. Kutatásai­ról a Magyar Történelmi Társulat 1922. február 16-i ülésén számolt be „A simancasi spanyol állami levéltár magyar vonatkozású anyaga" címmel. Előadása megjelent a Történelmi Szemle 1922. évi számában. Fél évszázadnyi szünet után Bekény István, a MOL osztályvezetője két hónapot töltött Spanyolországban tájékozódás, kapcsolatteremtés és kutatás céljából. Siman­casból egy 1970-ben, ottani levéltárosok által készített hungarika-jegyzékkel tért haza, amely „Documentes relativos a la história de Hungría" címmel 281 hungarika regesztáját tartalmazza, közülük 24 a felszabadító háborúra vonatkozik. Ő hozta haza és helyezte el a MOL Központi Könyvtárában 8/21 727. számon a már említett levéltári kalauz, a „Guía" első kiadású példányát. 1979-ben Muzsnai Lászlóné, a MOL főlevéltárosa tájékozódott Simancasban, de rendszeres kutatást nem végzett. 1979. november 29-én Madridban a spanyol és a magyar kormány szerződést kötött a kulturális és tudományos együttműködésről. Az ennek szellemében fogant 13/1981. V. 6. MT. sz. rendelet VIII. cikkelye előirányozza a levéltárosok együttmű­ködését és cseréjét is. Az egyezmény szerint évenként egy magyar levéltárost fogad a spanyol fél. Azóta a spanyolországi hungarika-gyűjtés tervszerűen folyik. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom