A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Irodalomtörténet - Demeter Júlia: Dugonics András „A fazék” című iskoladrámája
Dugonics András „A fazék" című iskoladrámája DEMETER JÚLIA (Budapest, ELTE Tanárképző Főiskolai Kar) A szegedi Somogyi-könyvtárban egy máig kiadatlan kéziratos kötet Dugonics András munkáit tartalmazza. Alább e kötet egy érdekes darabja, egy iskoladráma szövege következik, s a bevezetőben kísérletet teszünk a mű magyar irodalomtörténeti helyének kijelölésére is. Az iskolai színjátszás és Szeged A magyar irodalom- és művelődéstörténet alig feltárt területe a XVII— XVIII. századi iskolai színjátszás : a drámaszövegek elkallódtak, illetve lappanganak ; legtöbb információnk a századforduló-századelő' táján összegyűjtött előadás-címjegyzékből származik. 1 A XVIII. század végére — látszólag a semmiből — megszületett a magyar színház és színészet. Ennek igen gazdag és szerteágazó előzményét jelenti az iskolai színjátszás, s a folyamat számunkra legjelentősebb mozzanata, a magyar nyelvű iskoladrámák elterjedése. A magyar nyelvűség terén sokat vállalt a piarista rend, mivel iskoláiban 1757-tol kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását, s azután viszonylag rendszeresen adtak elő magyar nyelvű drámát (jóllehet vannak adatok korábbi magyar nyelvű piarista iskolai előadásokról is). 2 A rend hazai fénykora a XVIII. század második fele, s jelentőségüket az a tény is kiemeli, hogy az iskoladrámákat író-rendező tanáraik közül jónéhányan az új magyar színház szerzői lettek (Dugonics András, Pállya István, Simái Kristóf, Benyák Bernát a legismertebbek). Dugonics, a korszak egyik érdekes és sokoldalú alakja, nagyon sokat köszönhetett az őt útra bocsátó szegedi piarista gimnáziumnak, ahol nagyhírű tanárok tanították, majd fogadták kollégájukként. így az iskolai, s azon belül a magyar nyelvű színjátszás jelentőségét is ott ismerhette fel. Ezért a szegedi adatok fontosak lehetnek a Dugonics-dráma létrejöttében. 1 Az 1895/96-ban sorra megjelenő egyházi iskolatörténetek és több drámaszöveg kiadása mellett a legnagyobb vállalkozás Prónai Antalé, aki a magyarországi piarista iskolákban 1660 és 1778 között tartott drámaelőadások teljes jegyzékét akarta elkészíteni. Prónai váratlan halála után hagyatékából Császár Elemér adta ki a még nem teljes és nem pontosított anyagot : A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban 1660—1778. előadott drámák jegyzéke. Prónai Antal hagyatékából. ItK 1915. 115—122. és 206—219. Az anyag, melyre Prónaiék támaszkodtak, az általuk ismert és hivatkozott szövegek nagy része mára eltűnt vagy lappang. Alszeghy Zsolt több évtizeden át tartó kutatásai után napjainkban ismét fellendült a kutatómunka, különösen Staud Géza, Varga Imre és Kilián István tevékenysége révén. 2 Császár—Prónai 1915., valamint az adataikat átvevő Kolozsvári J. 1938. 429