A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Béres Mária: Beszámoló a Nagymágocs, Szendrei major–Hűtőtó területén végzett leletmentésről

A feltárt objektumok betöltése erősen eltért egymástól. Míg a vermek (17., 18., „X"), az 1. árok és a 20. kemence eló'terében sok hamu, patics, tégla- és cseréptörmelék volt számos faszénmaradvánnyal, addig a 3., 28. és 30. számú árkok természetes úton töltődtek fel. Mivel az egyes objektumokból kikerült leletek nem teszik lehetővé az ezek közötti kronológiai sorrend felállítását, pusztán a betöltés különbsége alapján feltételezzük, hogy a hamus, omladékos, hulladékkal teli objektumok és a természetes feltöltó'désü árkok nem egy idó'ben működtek, tehát az itt megtalált település a viszonylag hosszabb ideig élő, belső településrendjében változó, ide-oda mozgó, földműves, állattenyésztő falvak sorába tartozik.

13 Még egy — leletkörülményei miatt fontos — tárgyra, s ebből következően településszerkezeti, kronológiai szempontból lényeges tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. A 17. verem legalján egy pelyvával soványított, barnásvörösre égett, itt-ott kormosra feketedett 30,2x13,8x5,1 cm-es téglára leltünk amellett, hogy a szelvények szórványanyagából és az omladékos betöltésű objektumokból sok normál- és idomtégla apró töredéke került elő. A környéken végzett terepbejárásaink során a feltárt településrésztől északra alig 200 m-re lévő, korábban már azonosított templom

14 maradványai közt egy hasonló anyagú, égetésű és nagyságú téglára bukkantunk. A település egyes objektumainak omladékkal való feltöltése, azaz a templom pusztulása alapján valószínű, hogy a templom már a 12. század végén állt, s így eredetileg nem középkori, hanem a feltárt Árpád-kori településünkhöz tartozó volt. A falu jelentősége a Mágocs ér menti településhálózatban Nagymágocs északi határrészében, a Mágocs ér déli partján, az utóbbi évek leletmentései során néhány Árpád- és középkori faluhelyet sikerült megfigyelni, egyes részleteiben pedig feltárni.

15 így magunk is amellett vagyunk — a korábbi nézetekkel ellentétben —, hogy az Árpád-, illetve középkori Mágocs falut az ér déli partján kell keresni. 13 Méri István, 1952. 58. 14 Mint a 2. lábjegyzet. 15 Szatmári Imre, 1985. 55., Hegedűs Katalin, 1972. 96., Szerelmei Sámuel, 1901. 392., Györffy György, 1963. 882—883. Nem fogadja el a Szenté—Mágocs nemzetség honfoglaló nemzetségeinkből való származtatását., Kovalovszki Júlia, 1957. 75. 72