A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Művészettörténet - Nagy Imre: Egy Patay László-festmény elemzése

nését. Ebben rejlik nagy vallási jelentőségük : egyszerre szimbólumai és közvetítői az átmenetnek."

19 A művészettörténész pedig ennyit fűz hozzá: „Az, hogy az ajtó mindig valamiféle határt jelölt, elég nyilvánvalónak látszik, ennek a határnak a jelentése azonban már nem mindig volt ugyanaz. ...ajtók kezdték már nemcsak a földi élet végét, hanem egy új élet kezdetét is jelenteni."

20 Az ajtó-küszöb-híd, mindegyik olyan állapotot jelez, amikor valaminek a végére, vagy valami újnak a kezdetéhez érkeztünk. Erről a határhelyzetről pedig így ír Karl Jaspers, a filozófus : „A határhelyzetekben az ember vagy nem vesz észre semmit, vagy igazi létére ébred mulandó földi egzisztenciája fölött és annak ellenére. Még a reménytelenség is — azáltal, hogy lehetséges lennie — a világon túlira utal."

21 Ez az a pont, amikor egyszerre érhetővé válik Ádám és Éva alakjának egyléptékűsége a „lehetőségek táblájának" perszonifikációival. Határhelyzethez értek — legalábbis Ádám egészen bizonyosan — ahol már csak egyéni diszpozíciójuk függvénye, hogy „igazi létükre ébrednek-e!" E sziklaív minőségének és milyenségének meghatározásából fakadó bizonytalanság további értelmezési lehetőséget kínál. Ehhez ismét a Jelenések könyvéhez kell nyúlni, melyben a következő sorokat olvashatjuk: „Az ötödik angyal... Megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jőve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt."

22 Reveláció értékű sorok, hiszen valóban nem lehet eldönteni, a bal oldal lángoló fáitól áramlik-e lefelé (?) a füstvonalat az alsó táblára, vagy netalántán lentről, ebből a „mélységek kútjából" áramlik-e felfelé, beborítva holtakat, szenvedőket, földeket és egeket? És egy végső gondolat, mielőtt tovább mennénk a következő „rész-kerettémára". Az atomrobbanás gombafelhője — amely egyébként az 1957-es nevadai, „Tűzdiadémos hölgy" névre hallgató, 37 kilótonnás kísérleti megrobbantás 1300 méter magas felhőjét ábrázolja

23 — kompozíciós helyzeténél fogva a „Bűnbeesés" jelenetek Tudás fájának szerepét tölti be, avagy a nap és hold által közrefogott Világfát idézheti, tövénél az első emberpárral. Itt azonban a nap hiányzik, hiszen „...megveretek a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjék azoknak harmadrésze. És a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképpen".

24 A nap helyén szárnyavesztett Ikaroszt látjuk, az átellenes oldalon pedig, a meghomályosodott hold alatt a három űrhajóst. Ikarosz témája folyamatosan jelen volt az európai művészetben, legismertebb példája Bruegel Ikarosz bukása című festménye. Megfestette azonban maga Patay is. Az 1975-ös Tragédia című képe tulajdonképpen Bruegel képének feldolgozása. Ikarosz ábrázolása azonban a keresztény művészet egy korábbi képtípusát vette át, „a lázadó angyalok bukását". Ezt is megfestette Bruegel, de ebben a témaválasztásban Ő is csupán követte a nagy innovator, Hieronymus Bosch Szénásszekér című triptichonjának bal oldalszárnyán látható mintát. A bukott angyal, vagy Ikarosz bukása Patay egykori évfolyamtársának, Kondor Bélának az oevre-jében is állandóan visszatérő kerettéma. Az önnön határait túllépni akaró ember eleve reménytelen kísérletének örök példázata ez, a képzőművészet nyelvén elbeszélve. A kép balszélén látható a következő „rész-kerettéma". 1962-ben már megfestette Patay Birkózás (Szikla) címen ugyanezt a két parányi alakot, egy hatalmas sziklafal 19 Eliade, Mircea 1987. 19—20. 20 Bialostocki, Jan 1982. 186. 21 Jaspers, Karl 1987. 24. 22 János Jelenések 1932. 9:1—2. 23 Művészet 1986/6. 6. A Natural History nyomán. 24 János Jelenések 1932. 8:12. 491