A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Művészettörténet - Nagy Imre: Egy Patay László-festmény elemzése

„Ez az enyém. A nagyvilág helyett E tér lesz otthonom. Birok vele, Megvédem azt a kártévő vadaktól És kényszerítem nékem termeni."

15 Ehelyett inkább a tizenötödik szín végsőkig keseredett Ádámjaként szólalhatna meg a karját a mélység fölé tartó férfialak : „Megállj ! mi eszme villant meg fejemben — Dacolhatok még, isten, véled is. Bár százszor mondja a sors : Eddig élj ! Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek. ... Előttem e szírt, és alatta mély : Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának."

16 Ádám hátranyújtott jobbját azonban Éva fogja, sőt Éva karjában a gyermek, mely gyermek fogantatásának örömhíre Az ember tragédiájában is visszatartotta Ádámot végzetes lépésétől. Ennek a kézfogásnak azonban más allúziói is vannak. Eszünkbe juthat itt Jan van Eyck Arnolfini házaspárja, vagy Pieter Pauwel Rubens Önarcképe Isabella Brandttal. Mindkettőn, miként Patay festményén is, a férfi és no közötti bensőséges viszony jelzésére szolgál e kézfogás. Korántsem ennyire egyszerű a lábuk alatti sziklaív értelmezése. Patay más képein is állnak a központi figurák sziklán, mint pl. az egri házasságkötő terem freskójának (1965) ifjú párja, vagy az Esthajnalcsillag (1964) című kép fiúalakja, de ezen sziklák alatt nincs üreg. Közel s távol ennek a motívumnak egyetlen párhuzama Andrea Mantegna Parnasszus című festményén látható. Ttt, a kép közepén egy íves sziklaszirten áll a ruhátlan Vénusz és a páncélos Mars, hátuk mögött egy ágy, és egy citrus-lugas, míg lejjebb a szikla egyik oldalában Ámor gúnyolja Vulkánuszt. A sziklaív alatti üregen át zöldelő völgyeket és tornyos épületeket figyelhetünk meg a távolban. Edgar Wind 1948-as tanulmánya, amely egyébként a kép alapos elemzését adja, szóval sem említi, hogy bármi jelentése lehetne e sziklaívnek.

17 Ronald Lightbrown 1986-os Mantegna-monográfiájában a képről írva kifejti : a környező elemek miatt inkább a Helikon hegyét, mint a Parnasszust ábrázolja, ám Ő is adós marad a sziklaszírt szokatlan alakjának magyarázatával. Annyit azonban az újabb kutatások eredményeként megállapít, hogy a röntgenfelvételek elárulták, eredetileg egységes tömbként volt megfestve a szikla, az ív alatti tájképi részlet utólagos ráfestés eredménye.

18 Ezt a szokatlan sziklaívet a kép leírásakor hatalmas felső állkapocshoz hasonlítottuk, de helyzeténél és alakjánál fogva nevezhetjük küszöbnek, vagy hídnak is. Lássuk, hogyan ír a vallástörténész Mircea Eliade a küszöbről: „A küszöbnek vannak »felvigyázók, istenek és szellemek, amelyek meggátolják emberi ellenségek és démoni, valamint betegséghozó hatalmak bejárását. A küszöbön áldozatot mutatnak be az őrködő istenségeknek. A küszöbön állva mondták ki egyes régi keleti kultúrákban az ítéletet. A küszöb és az ajtó közvetlenül és konkrétan mutatják a térbeli kontinuitás megszű15 Madách Imre 1968. 15. 16 Madách Imre 1968. 161—162. 17 Wind, Edgar 1948. 18 Lightbrown, Ronald 1986. 195. 490