A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Művészettörténet - Nagy Imre: Egy Patay László-festmény elemzése

Egy Patay László-festmény elemzése NAGY IMRE (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) „Minden titokban benne rejlik a felfedezés lehetősége, sőt kísértése, amely hol az önmegvalósításra, önmagunk felszabadítására sarkall, hol a mélység vonzásában önpusztító módon a feneketlenbe csábít." (Wilhelm Fraenger) 1984-ben a 31. hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton Patay László festó'művész egy mind méreteiben, mind témájában figyelemreméltó művel szerepelt. A temperával festett alkotás teljes mérete 275 X175 cm, témája pedig, bár elsó' látásra megfelel a címében sugallt Madách-i tartalmaknak, sokkal összetettebb ikonográfiái programot feltételez, mint amit a Madách-mű alapján elvárhatnánk. A megoldásában is újszerű „diptichon" Madách halálának 120. évfordulóján készült. Innen eredeztethető' a főcím : Madách emlékére, alcíme azonban, Kép az ember cselekedeteiről és lehetőségeiről, már túlmutat ezen a direkt megfeleltetésen. Jelen elemzés célja, hogy a festményen szereplő kerettémák feltérképezése révén igazoljuk azt a jelenséget, amelyet Jan Bialostocki, neves lengyel művészettörténész „ikonográfiái gravitációnak" nevez. Ez a terminus arra utal, hogy az újabb képzőművészeti témák a régebbi és már jól ismert témákhoz hasonulnak,

1 gyakran az eredetitől eltérő tartalommal. Az elemzésre választott alkotás ebből a szempontból különösen hálás „alanynak" bizonyul, tekintve a mű egyes mezőiben látható jelenetek témagazdagságát és gyökereit magában Patay életművében. A festményt még a 31. Őszi Tárlat kiállítási ideje alatt megvásárolta a Csongrád Megyei Tanács, és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumnak ajándékozta. Azóta a festmény, a múzeum képzőművészeti gyűjteményében, az Alföldi Galéria képraktárában található.

2 Patay László 1932-ben született Komáromban. A Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban végzett Fónyi Géza és Szonyi István növendékeként. A hazai és külföldi nyilvánosság előtt 1953 óta szerepel. Jelenleg a Képzőművészeti Főiskola docense. A művész 1955-től rendszeres kiállító a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Életművében korábban is fellelhetőek a természeti jelenségek és az ember kapcsolatát megörökítő művek, mint az 1964-es Esthajnalcsillag, az 1966-os Ég és föld, az 1979-es Alkonyat, vagy az 1980-as Ezüst tenger, ilyen összegző jellegű, nagy munka azonban ritka az oevre-jében. A festmény álló formátumú téglalap, amely hosszanti oldala mentén két, egymástól tartalmi szempontból — látszólag — független képtáblára osztott. A felső, nagyobb méretű (170,5X175 cm) tekinthető a kettős kompozíció „főtáblájának", az alsó, kisebb méretű (100,5x175 cm) „melléktábla" pedig mintegy tartalmi ellenpontozását adja ennek. A két képfelület megfestésében stiláris különbségek nem mu1 Bialostocki, Jan 1982. 242. a A festmény nyilvántartási száma: 85. 3. 1. 483