A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Irodalomtörténet - Demeter Júlia: Dugonics András „A fazék” című iskoladrámája
A máramarosi színt erősíti még a csak magyar—román vegyeslakosságú területeken használatos tájszó, a kecske(bak) jelentésű román cap (993. sor). Dugonics 1774-ben fejezte be nyitrai tanárkodását, mert megkapta a nagyszombati egyetem matematika professzori állását. Elképzelhető', hogy Nyitra és Nagyszombat között rövid látogatást tett Máramarosszigeten. Az is lehet, hogy e darab másolása jelentette az elsó' lépést addigi drámaírói munkásságának rendszerezésében: két fiatalkori drámáját 20 ugyanis 1775-ös nagyszombati autográf másolatban ismerjük csak, ahol a drámaszövegeket követő megjegyzésekből világosan kitűnik a gyűjtoösszegzó' szándék. A kézírás alapján — több, aláírt Dugonics-kézirattal összehasonlítva — szinte biztosak lehetünk Dugonics szerzó'ségében, nem valószínű ugyanis, hogy Dugonics idegen darabot másolt és javítgatott volna. A nyelvhasználat csak részben bizonyító erejű, mivel Dugonics általában provinciálisabb nyelvi anyagot használt szépirodalmi műveiben, mint visszafogottabb elméleti-tudományos írásaiban. 21 Szembetűnő az íző szóalakok gyakorisága, mely Dugonics más műveiben is — ráadásul hasonló szavakban — megtalálható, így e jelenség is Dugonics szerzőségét valószínűsíti. Mindenképp bizonyító erejűek a közmondások: Dugonics szépirodalmi műveiben a magyar jelleget akarta kiemelni és erősíteni a közmondások halmozásával. Ezért iskoladrámáiban is bántóan sok a közmondás, melyeknek jelentését sokszor ki sem lehet hámozni, annyira szervetlenek a szövegben. E jelenség vizsgált drámánkban is megfigyelhető, számunkra tehát újabb bizonyíték lehet Dugonics szerzőségére. További erősítő mozzanat, hogy az e darabban használt — sokszor igen ritka vagy ismeretlen — szólások és közmondások szinte mindegyike megtalálható Dugonics saját szólás- és közmondásgyűjteményében. Ezért a jegyzetek között minden alkalommal jelzem a helyet a gyűjteményben, s a kevésbé ismert vagy eltérő formájúakat a gyűjteményből is idézem. 22 Ez lehet a döntő érvcsoport Dugonics szerzőségének bizonyításában. A darab tartalma Szűkmarkú Fülöp mint a család legidősebb, tevékeny férfitagja átvette atyjától a gazdálkodás terhét, s ezzel tökéletes nyomorba döntötte atyját és négy öccsét. A mű Fülöpnek a pénz mindenhatóságát ünneplő monológjával indul. Ezután ötletes szolgája, Sohonnai Peti segítségével sikerül biztos helyre rejtenie pénzét : a pénzes fazekat elássák, sot egy hasonló, de homokkal teli edényt is a földbe tesznek az előbbi közelében. Az atya Fülöp pénzét akarja megszerezni, s a titokért cserébe nemességet ígér Petinek, aki — színleg — rá is áll az alkura. Az atya fo célja azonban Fülöp jó útra térítése, így Peti hűtlenségét elmondja, sőt — Fülöp elrejtése révén — bizonyítja is fiának. Nem sokkal ezután a fivérek — magánúton — meglelik a homokos fazekat, Fülöp pedig óriási színjáték közepette „döbben rá", hogy nehezen megtakarított pénzecskéjét rablók ásták ki, s helyébe homokot csempésztek. így Fülöp szinte teljesen megbizonyosodott Peti hűségéről, már csak egy próba van hátra : atyja szolgájának, Messenionak öltözetében jelenik meg az atyjánál kiL. a 4. sz. jegyzetet, valamint: De vera Christiana pietate... Vö. Benkő Loránd 1960. 462. Dugonics legteljesebb gyűjteményét használtam: Magyar Köz-mondások. 432
