A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Demeter Júlia: Dugonics András „A fazék” című iskoladrámája

hallgatott találkán kincset ásni. A furfangos Peti nyomban felismeri gazdáját, ám erről mit sem szól, hanem — saját hűségéről papoló kísértetként — ijesztgeti, majd jól elnáspágolja Fülöpöt. Fülöp ezután slatinai adószedő körútra indul. Fukarságát útközben egy koldusokat felvonultató rövid jelenet erősíti. A IV. szakasz Fülöp távollétében játszódik : testvérei megtalálják a valódi pénzt, azonnal díszbe öltöznek, közben Fülöpöt elhagyják éhező és rongyos szolgái, az egyik testvér, László pedig kísértetként riogatja Petit. A visszatérő Fülöp először meg sem ismeri elegáns atyját és fivéreit, majd rosszat sejtve közelít pénzéhez, ő viszont nem ijed meg holmi kísértetektől : jól elveri Lászlót. Peti kétségbeesésében végső cseléhez, az — óvatos — öngyilkossági kísérlethez folyamodik, Fülöp azonban megbocsát neki, hiszen tudja, hogy ártatlan. Az utolsó jelenetben az addig kizárólag a pénze elvesztésén kesergő Fülöp hirtelen megjavul : elfogadja atyja értékrendjét, szakít a fösvénységgel. A fazék E címet — A bögre analógiájára — magam adtam az itt közölt címnélküli darabnak. A mű öt szakaszból áll; ez a korban igen elterjedt beosztás. A szakaszok több kinyílásra, oszlanak (I. szakasz : három kinyílás ; II. : 5 ; III. : 3 ; IV. : 4; V. : 5). A Dugonics-drámák szerkezeti felosztása, s különösen az egységek elnevezése meglehetősen esetleges: szinte minden darabjában különbözőképp jár el. A cselekményből a szerzőnek az iskoladráma követelményeihez illően el kell hagynia a női szereplőket

23 és a szerelmi bonyodalmat, hangsúlyoznia kell viszont az erkölcsi tanulságot. E didaktikai célnak A fazék csak részben tesz eleget : az atya zsugori fiát szeretné ráébreszteni a fösvénység bűnös és hiábavaló voltára. A siker, melyet a Summa ígér, a mű végére teljes lesz : Szűkmarkú Fülöp önszántából mindenekkel jó tévő Fülöppé válik. E hirtelen és váratlan javulás a mű gyengéje, hiszen nincs kellően motiválva, ám ugyanez a tény teszi egyszersmind élvezetessé a darabot, mert míg az erkölcsnemesítő célzat békónak látszik az író számára, a darab folyamán mindezt mintha feledné, s szinte elkapja játékos kedve és heve. Jól sikerültek mindenekelőtt az alakok. A főszereplő Szűkmarkú Fülöpnek sem beszélő neve, sem figurája nem eredeti, a kor színpadán és irodalmában szép számmal találni Zsugorít, Szűkmarkosit stb. Ezért ő nem árnyalt marad, jóllehet alakjában éppen az ismert típus-jelleg a fontos. Fülöp öccsei — bár nem egyénítettek — élettel teli ifjoncok, jeleneteikben a kórusszerűség dominál (sorjázó panaszaik, kívánságaik, majd örömük). így annak sincs jelentősége, hogy míg Petit együtt rémisztgetik, csak László (Szántó) mond szöveget. Hasonló kórusjellege van a Fülöp kapzsiságára panaszkodó, majd elinaló szolgák jelenetének is, melyet Dugonics a szokásosnál is jobban telitűzdelt népi szólásokkal és közmondásokkal. Az atya kezdetben nem olyan, amilyennek a Summa ígéri, sőt valóságos pénzsóvárként áll elébünk, nem retten vissza a hízelkedéstó'l, a hazudozástól, a felelőtlen ígérgetésektől sem. Ezt a túl sötét képet talán az teheti derűsebbé, hogy partnere-ellenfele — Sohonnai Peti — nem molière-i szolgafigura, talpraesettsége Dugonics számára nem — vagy alig — erény. Peti tehát inkább eszes, mint hűséges, talpraesettségére, 28 Kivétel Az ikrek, amelynek mindkét változatában meghagyta Menaechmus feleségének szerepét. 433