A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Féja Géza és a Szegedi Fiatalok

tyás a földbirtokpolitikáról és a telepítésró'l tart előadást, majd Féja Géza a reformeszmékről tart előadást. A rendezőegyesület az előadóülésen vendégeket szívesen lát ; belépődíj nincs."

74 Budaynak s még Szegeden tartózkodó társainak ugyan nem volt kötődése, sőt rokonszenve sem a Honszeretet Egyesülethez, s nem tudunk arról sem, hogy akár Németh Imre, akár Matolcsy ismeretségi körükbe tartozott volna — Féjával valószínűleg mégis találkoztak. Esetleg, bár ez puszta föltételezés, előadását is meghallgatták. 1935 nyarán pedig Vásárhely-Kutason (ma: Székkutas), a népi írók egy keveset emlegetett, de az „összeverődésben" szerepet kapó közös föllépése alkalmával találkoztak.

75 A találkozót, amelyen a (népi) írók egy csoportja találkozott a vásárhelyi és környéki parasztság legjelentősebb egyéniségeivel, Kárász Péter fiatal parasztgazda szervezte, de védnökségét a nagytekintélyű vásárhelykutasi parasztgazda, id. Gregus Máté vállalta el, aki a paraszti fölfelétörekvés legszebb példái közé tartozott: élete során 200 holdas mintagazdaságot teremtett a szinte semmiből. A találkozó részben újra összehozta az azonos irányba tájékozódó írókat: Féját, Illyést, Nagy Lajost, Sértő Kálmánt, Szabó Pált s másokat; részben az írókat megismertette a vásárhelyi parasztpolgárság életviszonyaival. Féja és Buday ekkor megint személyesen találkoztak, de itt s ezúttal mindketten vendégek voltak, mindketten a viszonyokkal ismerkedtek. Személyes eszmecseréikről nincs konkrét adatunk, jóllehet a résztvevők közül többen, így maga Féja is cikkben számolt be a Vásárhelyen s tanyavilágában szerzett élményekről.

76 Az itt szerzett élmények — talán mondani sem kell — megintcsak beépültek a Viharsarokba. Beszámolója és a Viharsarok megfelelő fejezete között tematikai és szöveg szerinti egyezések mutathatók ki. A továbbiakról azonban már csak szórványos adataink vannak. Közülük megemlítendő, hogy — bár személyes találkozásra utaló adatunk nincs — 1935 őszén Féja két ismertető-méltató cikket is írt Buday és Ortutay nagy közös vállalkozásáról, a Székely népballadák című kötetről. Ennek a könyvnek az anyagát Ortutay Gyula válogatta és gondozta, s ő írt eléje bevezető tanulmányt is. Az illusztrációkat — a balladák világának nagyszerű képi megjelenítéseit — Buday készítette : e fametszetsorozata ma is legismertebb munkái közé tartozik. A kötet, láthatóan, a baráti kapcsolatokon túlmenően is foglalkoztatta Féját. Előbb — röviden — a Magyar írás 1935. évi 10. számában írt róla (102.), majd — tanulmányterjedelemben — a Válasz 1935. évi 11. számában (676—680.). E két írása már a Szegedi Fiataloktól való távolodásának dokumentuma. Budayt ugyan, mint mindig, ezekben az írásaiban is dicsérte. A Magyar írásban rövidebben: „A balladákat Buday György fametszetei kísérik. E műveivel Buday végleg megérkezett. A balladák ritmikáját, valóját és vízióit maradék nélkül átültette a grafika síkjára. Kerekes Izsák vágtatása, tehát az örök katona víziója, a három árva mögött égnek nyúló tragikus fa, a balladai utak merész vonalai, a kínok tornya, a vesztőhely izgalma, Bíró Anna holtteste s a fene hajdúlegények ballagása, Júlia szép leány s Fejér Anna révült arca, a haláltánc: mindnyájan immár örök kísérői e balladáknak."

77 A Válaszban hosszabban, de ezzel teljes összhangban írt, leszögezve: ,,Már e fametszetek kedvéért is érdemes lett volna kiadni e könyvet."

78 Ortutayt azonban, bár nem bántóan, 74 Előadások. Délmagyarország, 1935. febr. 9. 7. 75 A vásárhely-kutasi találkozóról lásd Simándi Béla: írók a pusztán. Szabad Föld, 1969. ápr. 27. 8. Illyés a Nyugatban (1935. 222—225)., Nagy Lajos a Válaszban (1935. 662—667.) számolt be róla. 76 Féja Géza: Látogatás a kacagó embernél. Magyarország, 1935. aug. 28. 77 Féja Géza: Buday—Ortutay: Székely népballadák. Magyar írás, 1935. 10. sz. 102. 78 Féja Géza: Buday—Ortutay: Székely népballadák. Válasz, 1935. 11. sz. 678. 422