A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Féja Géza és a Szegedi Fiatalok

ban, avagy 1930-ban. S jól leplezett jelszavai alatt csak egyetlen vágy húzódik meg, az, hogy fönntartsa az 1867. óta kialakult uralkodó rendet." S e helyzetben már jövendölt is : „ha már ott lóg a terhes felhó' mindenki feje fölött és látnunk kell, hogy csakis rajtunk múlik: vájjon zsendító', termékenyítő eső, vagy pedig jeget és villámokat szóró zivatar lesz belőle. Ezt a felhőt már nem lehet elhárítani s rajtunk múlik, hogy mi fog hullani belőle."

63 Az íróhét Féja e cikkét követően, s ilyen hangulatban 4-én nyílt meg. Programjának részletes rekonstruálása, bár megérné, nem lehet most feladatunk. Szempontunkból annyi most a fontos, hogy az íróhéten számos író jelent meg (a szerveződő urbánus tábor távol maradt), de szinte teljes létszámban ott volt a népi tábor. így Féja, Kodolányi, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László, Gulyás Pál, Zilahy Lajos, Illyés, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Tamási Áron s holdudvaruk, mint pl. a Válasz indítására készülődő debreceniek. S ott volt a Féjáék, Kodolányiék politikai képviseletének számító Nemzeti Radikális Párt vezetője, Bajcsy-Zsilinszky Endre is (magáról a rendezvényről is a legtöbbet a párt lapja, a Szabadság írt). A hét során számos előadás elhangzott (pl. Marjay Ödön, Zilahy Lajos, Szabó Lőrinc, Szántó György, Csuka Zoltán, Bajcsy-Zsilinszky, Féja, Móricz, Tamási), s ezek lényegében a népi írói mozgalom megszerveződése felé mutattak.

64 De ennél fontosabb volt, hogy e hét során a különböző előtörténetű, más-más pályán mozgó, mégis sok rokon vonással rendelkező írók (s holdudvaruk) együtt lehettek s személyes beszélgetések sorában kereshették az összekötő mozzanatokat. A vitákban, tudjuk, Buday is részt vett, föl is szólalt. Tudjuk, hozzászólása nemcsak a debrecenieknek tetszett, de a háttérben meghúzódó s figyelő Németh Lászlónak!

65 Buday itt barátkozott össze mások mellett Kodolányival és Szabó Pállal is. Utóbbi — írók a szigeten című cikkében — nemcsak jól érzékelteti az íróhét hangulatát, a népi tábor „öszszerázódását", de ki is mondja: az íróhét egyik kedvence Buday lett, hozzászólása, megjegyzései általános rokonszenvet váltottak ki.

66 Elképzelhetetlen, hogy e hét folyamán Féja és Buday ne érintkezett volna egymással, ne cserélt volna eszmét erről-arról. Sőt, alapos joggal feltételezhetjük, hogy Féja volt az egyik „házigazda", aki összeismertette Budayt azokkal, akiket még személyesen nem ismert. Miként Féja keze nyomát jelzi az is, hogy — az íróhetet beharangozó, június 3-i Szabadságban — Buday egyik metszete is megjelent, a következő jegyzettel : „Megkezdjük a fiatal magyarság egyik legkitűnőbb alkotóművészének bemutatását. Évekkel ezelőtt ismertettük Buday első képeskönyvét, mely a híres szegedi búcsú belső életét vetítette elénk. Azóta Buday nagy utat járt be. Ideje, hogy munkái eljussanak ahhoz a néphez, amelyből első nagy művészi benyomásait nyerte." Az íróhét 11-én zárult.

67 Jelentőségét leginkább Talpassy Tibor (Bajcsy-Zsilinszky egyik famulusa, a Szabadság munkatársa) június 17-én megjelent cikke érzékelteti. Ez Az íróhét margójára című írás ugyanis meglehetős egyértelműséggel mondja ki : „Aki kívülről tekintgette meg a margitszigeti íróhetet s aki felületesen tekintgette, abban csak elkeseredés ülepedhetett meg. Kétségbeesés a széthúzás és szétesettség fölött. De aki belülről nézte, aki a dolgok mögé lesett, annak mást kellett látnia, annak észre kellett vennie az igazságot. Mert az igazság az, hogy az íróhét sikerült. Jobban sikerült, mint ahogy sokan gondolták és akarták. Nem taposták egymást agyon az emberek az egy hét alatt, nem vettek részt benne a méltóságos és évi háromköny63 Uo

v 64 Az íróhét lefolyása a Szabadság és a Népszava alapján rekonstruálható. 65 Vö. Juhász Géza — Buday Györgyhöz, Debrecen, 1934. jún. 28. Buday-iratok. 66 Szabó Pál: írók a szigeten. Szabadság, 1934. jún. 17. 67 Vö. a Szabadság vonatkozó híranyagát. 418