A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Féja Géza és a Szegedi Fiatalok

Annyi bizonyos, 1930 őszén Féja Szegeden járt, hogy cikket írjon a városról. 10 Hogy találkozott-e ekkor Budayékkal, nem bizonyítható, de tény: a hamarosan megjelenő 1931. évre szóló Szegedi Kis Kalendáriumból már kapott ismertetési pél­dányt. S a Szabadság 1931. február 8-i számában ismertette is a kis füzetet. Ez az írás, melyet Féja csak nevének kezdőbetűivel jegyzett, jellegzetes újságrecenzió, célja a íigyelemfölhívás, nem a kritika. Két részlete azonban szempontunkból tanulságos. Az egyik: „A szegedi Bethlen Gábor Kör —• írja a cikk elején Féja — évről évre ked­ves aprósággal lep meg minket: kis kalendáriummal, melyben régi gyökerű szegedi és környéki népdalok és Buday György népművészeti motívumokból épülő rajzai örvendeztetnek a piros és fekete napok között." 11 Bizonyos tehát: valamiféle tájé­kozottsága már volt a körről. S munkájukat becsülte is, hisz az előbbi szöveget így folytatta : „A dalok jó része megérdemli, hogy népköltészetünk remekei közé kerüljön." A cikk zárása pedig még inkább kifejezi Féja elismerését: „A szegedi Bethlen Gábor Kör különben is derék munkát végez, reálisan belekapcsolódott a szegedkörnyéki magyarság sorsába. Végre egy ifjúsági egyesület, amely előbb Magyarországot akarja átélni és szebb napok felé vinni s nem azzal kezdi életét, hogy jó tanácsokat ad Közép­Európának. Munkájuk minden elismerést megérdemel." 12 Nem lehet kétséges : Féjának ez a véleménye, mely már mindenképpen szemé­lyes ismeretségen alapult, lett az alapja a további, mindinkább elmélyülő kapcso­latnak. Ezt az ismertetést követően, bizonyára Féja gesztusát (is) köszönve ezzel, Buday levelet írt Féjának s új fametszeteiből is küldött neki. 13 Ezt a küldeményt — idő­pontját nem ismerjük, föltehetően 1931 tavaszán kerülhetett rá sor — Féja sokáig nem nyugtázta. Némi malíciával mondhatjuk, ő már 30 éves volt s évek óta tanár s újságíró, Budayék pedig akkor még csupán egyetemi hallgatók, körük pedig csak kicsiny egyetemi egyesület. 1931. december 4-én végül mégis válaszolt: 14 Kedves Barátom! Ne haragudj, hogy csupán most felelek kedves leveledre s köszönöm meg famet­szeteidet, melyekkel igaz örömet szereztél. Olyan kevés mozdulat történik itten, ami igazol, hát igazán jólesik egy ilyen szép fiatal nekilendülés. Csak menj ezen az úton, csakis így bírunk igazi emberi magasságra nőni, ha a mélyek minden nedvét fölisszuk. Kritikámba sajnos sok sajtóhiba került. En ugyanis még mindig vidéken tanárko­dom, nincs rá mód, hogy legalább Pest-környékre helyezzenek s így hetente 1-2-szer tudok felmenni, ha tudok s bizony a keféket nem igen nézhetem át. Szeretném, ha hosszabb hallgatásomat nem értenéd félre. Én mindig igaz szeretettel és hittel gondolok Rátok, de annyi egyéni baj szakadt rám ezalatt az év alatt, hogy a nyugalomnak már csak az emlékét ismerem. S emellett olyan végtelenül egyedül vagyok — kupecmorál s klikkuralom ma a magyar csillag s akikkel igazán együtt tudom ma­gam: Ajtay Miklós, Nyírő, Tamási, Tamás Mihály mind távol vannak. 10 Féja Géza: Fekete ország. 11 [Féja Géza] F. G.: Szegedi kiskalendárium. Előőrs, 1931. febr. 8. 2. 12 Uo. 13 Buday levele nem maradt fönn, de léte kikövetkeztethető Féja Budayhoz írott, 1931. dec. 4-i leveléből. Vö. alább. 14 Féja e levele — s több további, Budayhoz írott levele — Buday György Szegeden őrzött fiatalkori iratanyagában található; tulajdonosuk dr. Buday Margit ny. főorvos, aki lehetővé tette számomra az anyag tanulmányozását és fölhasználását. (A levelek lelőhelyére a továbbiakban így hivatkozik: Buday-iratok.) 401

Next

/
Oldalképek
Tartalom