A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

~» A megélhetésről és a kereseti viszonyokról jól tanúskodnak Gyorgyai Mihály csanádalberti mezőgazdasági munkás 1928 és 1944 közötti gazdasági feljegyzései. 13 Éves összesítéseket készített, amiből kiderül, hogy ő még viszonylag jól megfizetett mezőgazdasági munkásnak számított, munkaalkalom nélkül alig volt. Kivéve, ami­kor Mezőhegyesen munkásszolidaritásból ő sem vette fel a munkát. Ennek ered­ménye, hogy két évig nehéz volt a megélhetése. Az 1920-as évekre jellemző az alapvető élelmiszerek árának 100, ill. 150%-os drágulása a válság előtti évekhez képest. 14 Ez a megélhetést erősen bizonytalanná tette, főként azok számára, akik a nyári szezonmunkálatok során sem tudtak munkához jutni. így volt ez például Tótkomlóson, Békéssámson, Pusztaföldvár, Csorvás, Nagy­szénás községekben. Ezeknek a községeknek 1922. április, május havában 517 mázsa lisztet kellett kiutalni segélyként. 15 A földmunkások maguk is igyekeztek helyzetükön javítani, ha erre alkalmat láttak. Ezt célozta a tótkomlósiak beadványa az alispán­hoz: 1923-ban az 1802 óta fennálló szokásra hivatkozva kérik, hogy a község tulaj­donát képező székegyházi és kaszaperi földeket haszonbérbe csakis a község leg­szegényebb rétegének adják, ezáltal fenntartásukat biztosítani tudják. A kupecek persze felverik az árakat. 16 Helyzetük nem sokat változott közel egy évtized alatt, mivel 1931-ben Tót­komlós és a magyar lakosú Békésszentandrás községben ismételten élelemkiutalással kellett enyhíteni a nyomort. Nem volt különb a helyzet Nagybánhegyesen sem. 1922 augusztus havában a közalkalmazottak közül 66-an, a mezőgazdasági munkások közül 275-en ellátatla­nok voltak. Ugyancsak e községből 1934-ben a nyár folyamán két alkalommal is 20—20 pengő segélyben részesül Bánszki János 13 gyerekes családfő, aki munka nélkül maradt a főszezonban. 17 Nem volt könnyű a helyzet Békéscsabán a téglagyár­ban sem. A téglagyári napszámosok követelését a vezetőség elutasította. Erzsiák Mátyást, aki ekkor sztrájkra szólított fel, s a sztrájktörőket megfenyegette, különösen veszélyesnek minősítették, a „gazdasági életre káros", a belső állami rendre veszé­lyes megnyilvánulásáért. Helyzetét nehezítette, hogy 1918-ban hadifogolyként belé­pett a cseh légióba. 1921-ben került Békéscsabára. 1923-ban internálták. 18 A magánvállalkozás terén is igen kerményen kellett küzdeni a „gründolást" illetően. Egyes esetekben évekig kérvényezni kellett, hogy a gyáralapítás megtörtén­hessen. Konkrét esetek bizonyítják, hogy a bürokrácia, az előírások, de a nem meg­felelő tűzbiztonság is megbuktathat vállalkozásokat, amihez az alföldi szlovákság öntudatosabbjai már felnőttek. 1922-től 1925-ig húzódik Osgyán Béla gépészmérnök öntöde-alapítása Békéscsabán. 19 Rövid életű volt a Zlehovszky György és Fiai Kocsi­gyár. 1925-ben úgy indul mint nagyszabású gyárüzem, emeletes, 50 munkást foglal­13 Krupa András 1970. 139—151. 14 BmL, Békés vm. alispánjának iratai 17206/1921. Békés vm. főispánjának iratai 278, 279/1931. 15 BmL, Békés vm. főispánjának iratai 415/1922. Békéssámson, Pusztaföldvár, Csorvás és Nagyszánés 1930-ban magyar többségű községek. 16 BmL, Békés vm. alispánjának iratai 23133/1923. 17 BmL, Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának iratai, 4133/1922, 628/1934, 5015/1934. 18 BmL Békés vármegye alispánjának iratai 303/1923. Életútját tekintve személye kicsit furcsa. De tetteit ennek ellenére egyértelműnek ítéljük. Az őt érő történelmi és társadalmi hatások kénysze­rítő parancsának engedelmeskedett. Nem volt tudatos forradalmár. Személye mégsem egyedüli. Slávik, Michal 1945. 145—146; 232; 248; 255. 19 BmL, Békéscsaba város közgyűlése jegyzőkönyvei 172 kgy — ikt. 5236/1922., 154 kgy. ikt. sz. 3580/1923., 271. kgy. 7545. ikt. sz./1923., 36 kgy. 10 175 ikt. sz./1924., 161 kgy. 3522. ikt. sz./1924., 106 kgy./1587 ikt. SZ./1925. 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom