A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

koztató autókarosszéria üzemmel. 1926 márciusában leégett a virágzó üzem.

20 Mindkét üzem szlovák tulajdonú alapítás. Osgyán Bélát a rendőrség nemzetiségi agitátorként tartotta nyilván még 1941-ben is.

21 2. Az ún. szlovák nemzetiségi mozgalom és a délkelet-alföldi szlovákság A következőkben megkíséreljük felvázolni a Békés és Csanád megyei szlovákság politikai szervezettségét. Megvizsgáljuk politikai szintjét, egyesületeik alakulásának lehetőségét, körülményeit. Tisztázni kívánjuk részvételüket az egyre növekvő szektamozgalomban. Láthattuk, hogy aktív vállalkozónak lenni, s egyben nem titkolni a nemzetiségi hovatartozást, elég nehéz rögös út volt. S ez is már egyfajta politikai magatartás. Tömegesen persze nem állt módjában annyi embernek a vállalkozás. Ezért inkább másként keresték boldogulásukat. 1924 decemberében a BM. a békéscsabai szövőgyári munkások tömeges kivándorlását észleli. Igazán feltűnővé csak 1924-ben vált a Csehszlovákiába történő útlevélkérelmek szaporodása. Mindebben a csehszlovák propagandát vélték látni, s nem minden alap nélkül.

22 A kihallgatások során a vallomásokból kiderült, hogy valamennyien a gyógykezeltetés helyett Hrabovszki György és fivérei gyárába léptek be, ahol nemcsak egész jó dolguk volt, hanem heteken át, munkaalkalom nélkül is, kiváló ellátásban részesültek. Hrabovszki György békéscsabai emigráns Pozsony megyében telepedett le, ahol 1924-ben 102 békéscsabai lakos fordult meg.

23 A dolgok lényegénél fogva ezt inkább politikai szempontból tartották veszélyesnek. S ez már csak természetes, hogy hasonló veszélyesnek tartották Povázsai Györgyné (sz. Hrabovszki Zsófia) útlevelét kiadni, aki az említett Hrabovszki György testvére. Férjét és őt nemzetellenes, pánszláv agitációval vádolták — mivel kapcsolatot tartottak fenn az emigráltakkal, s azt is valószínűsítették, hogy „...részük van abban a mozgalomban is, amely a tótkomlósi szláv lakosság köréből a Rothermere akció ellensúlyozására indult meg, s amely akciót a megszállott területeken élő emigrált tótkomlósi tót vezérek útján terjesztik a megszállott Felvidéken."

24 Hursán János evangélikus tanító, békéscsabai lakos Csehszlovákiába való utazását is igen éberen figyelték, mivel a helyi túlzók közé sorolták.

25 Tehát a gazdasági nehézségek a politikum felé sodorták a tehetősebb, jobbsorú nemzetiségi lakosságot, s hozzájuk hasonlóan a munkások jelentős részét. Égy 1941-ben kiadott csendőrségi nyilvántartó könyv szerint a Békés és Csanád megyei települések bűnügyi nyilvántartottjai összesen 208-an voltak. Ebből 110 fő (50,6%) AN, ill. N jelzéssel ellátott, ami azt jelentette, hogy államellenes, nemzetiségi agitátor, ill. nemzetiségi agitátor. 60 fő (27,7%) К=kommunista, KB = Kommunista, büntetendő. 46 fő (21,7%) M—megbízhatatlan. A nyilvántartottak közül 77 fő Békéscsabán (37,9%). 48 fő 20 Békés megyei Közlöny 1925. szept. 16. 2. 1926. március 11. 1. 21 Államrendészeti zsebkönyv 1. fekete-könyv 1941. 22 BmL, Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. 23 BmL, Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. A rendőrfőtanácsos 72/1925/res. szám alatti jelentése részletezi: Hrabovszki György volt román képviselő, a csehszlovák konzulátus segítségével Pozsonyba került, földosztó bizottság elnöke lett, 112 kat. holdnak megfelelő birtokra tett szert, valamint egy textilgyárat létesített. Az iratból kiderül, hogy Szegeden a Csillag börtönben 6 hónapot letölt (1919—20), s utána sikerül a konzulátuson keresztül elhagynia az országot. 24 BmL, Békés vármegye főispánjának iratai 237/1928. 25 BmL, Békés vármegye főispánjának iratai 802/1931.