A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Romsics Ignác: Bethlen István konzervativizmusa

Bethlen István konzervativizmusa ROMSICS IGNÁC (Budapest, Széchenyi Könyvtár, Magyarságkutató Csoport) Gróf Bethlen István közel félévszázados politikai pályája

1 az agrárius szociálprotekcionizmus és töiténelmi elitizmus jegyében indult. Nem abban az értelemben, hogy a 19. század közepi hazai polgári átalakulást és a század uralkodó ideológiáját, a liberalizmust teljesen elvetette volna, hanem abban az értelemben, hogy a század végére kialakult viszonyokat részben konzerválni, részben a földbirtokos érdekeknek megfelelően módosítani akarta. Korrigálni mindenekeló'tt a kormány gazdaság- és társadalompolitikáját kívánta. Elismerte, hogy a polgári forradalom előtti „állami korlátok" és „fejedelmi szeszélyek" felszámolása, valamint a forradalom eredményeként kibontakozó „szabad gazdasági tevékenység" a 19. század második felében Magyarországon is „óriási anyagi fejlődést" hozott és a „termelés szédületes fokozását" eredményezte. Úgy vélte azonban, hogy ez a fejlődés egyoldalúan az iparnak és a kereskedelemnek kedvezett. Az agrárszektort viszont — és ezen belül különösen a közép- és nagybirtokot — hátrányos helyzetbe hozta. Ebből kiindulva bírálta a „korlátlan gazdasági szabadság" elvét, az „illoyális versenyszellemet", sőt az ipar és a kereskedelem „idegen kezekbe", azaz zsidó tulajdonba kerülését is.

2 Mindezekkel egy határozottabb és kifejezetten agrárius jellegű állami szociálprotekcionizmus doktrínáját szegezte szembe. Ennek legfontosabb elemei következők voltak: az ipar mérsékeltebb és a mezőgazdaság fokozottabb állami szubvencionálása, az agrárszektor hatékonyabb vámvédelme, a mezőgazdasági hitelek kamatfeltételeinek javítása, a hitbizományok rendszerének fenntartása, sőt kiterjesztése a közép- és kisbirtokokra, s végül a termelési, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek egész országra kiterjedő hálózatának a létrehozása.

3 Ezzel a programmal Bethlen egyike lett a permanens gabonaértékesítési válság által sújtott, s a liberálkapitalista gazdasági viszonyok közepette alkalmazkodási nehézségekkel küzdő árutermelő középbirtokos és „kis-nagybirtokos" érdekek megszólaltatóinak és képviselőinek. A 19. század végére kialakult polgári liberális állam politikai intézményrendszerét ezzel szemben nem megváltoztatni vagy módosítani, hanem konzerválni akarta. Mivel 1 Bethlen István 1874-ben született és 1947-ben halt meg. Az 1919—20-as forradalmi, majd ellenforradalmi időszaktól eltekintve 1901-től 1939-ig folyamatosan parlamenti képviselő, ezt követően pedig 1944-ig felsőházi tag volt. 1920 és 1944 között a magyar politika egyik meghatározó egyénisége, 1921-től 1931-ig Magyarország miniszterelnöke. 2 Gróf Bethlen István. 1906. 4—7. 3 Gróf Bethlen István 1912

1 és 1912

2 — Vö. Romsics Ignác 1987. 42—120. 321