A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása

vezkedésre is". Ezért „minden faluban meg kell szervezni a Barázda szervezetet, hogy bennünket ki ne nullázhassanak mások. A helyi Barázda szervezet megalakításához nem kell más mint egy elnököt, két-három alelnököt, jegyzőt, pénztárost s minden utcára két bizottsági tagot választani. Ez a csoportvezető bizottság, amely lehetőleg mindenkit beléptet 6 koronás előfizetési díjjal a Barázda táborába."

22 Ezzel a szervezkedéssel a földmívespártiak A Barázda című hetilapjuk olvasótáborát igyekeztek bővíteni és ezzel eszmei-politikai befolyásukat növelni a parasztság körében. Ez igen jelentős is lehetett, mert ekkorra a Barázda előfizetőinek a száma elérte az 50 000-t.

23 A párt és a Berinkey-kormány megalakulása A Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása után annak vezetői politikai pozícióik további megerősítése érdekében részt vállaltak a Polgárszövetség programjának kidolgozásában és megalakításában. A Polgárszövetség létrehozását elsősorban a Függetlenségi és 48-as Párt jobbszárnya szorgalmazta. Azzal a céllal, hogy összefogja azokat a kis- és középpolgári erőket, amelyek addig jórészt szétforgácsolva voltak. Erre támaszkodva ellensúlyozni kívánták az egyre jobban megerősödő szociáldemokrata pártot. Ha pedig az nem vállalkozna az addigi koalícióban részt venni, akkor egy tiszta kispolgári-demokrata kormány létrehozására is fontosnak látták ezen erők tömörítését. A Polgárszövetség alakulógyűlését 1919. január 5-re hívták össze.

2i Lovászy Márton volt miniszter ismertette a szövetség programját. Ez magában foglalta a „dolgozó polgárság" legfontosabb követeléseit: az ország területi épségének megvédését, a nemzetiségek jogegyenlőségét és önkormányzatát, a rend, a közbiztonság helyreállítását és fenntartását, a demokratikus, de fegyelmezett hadsereg szervezését, a magántulajdonon alapuló földreformot, a progresszív adózást és munkaalkalmak teremtését, a nagytőke korlátozását, az ipar és a kereskedelem szabadságát, a gondolat- és gyülekezési szabadság jogi védelmét, a győztes hatalmakkal való együttműködést. Felszólították a „dolgozó polgárok (tanárokat, köz- és magánhivatalnokokat, földműveseket, kereskedőket és iparosokat, mérnököket és orvosokat, ügyvédeket stb. értettek e fogalom alatt), szakma és munka szerint széttagolt, különböző pártokban és testületekben csoportosult szervezeteit", hogy lépjenek be a Polgárszövetségbe. A gyűlésen Szemző Ernő, a Kisgazdapárt titkára jelentette be, hogy a Kisgazda- és Földmívespárt minden erejével támogatja a Polgárszövetséget. Lovászy javaslatára a gyűlés résztvevői Nagyatádi Szabót a szövetség társelnökévé választották. A programot a gyűlés után hozták nyilvánosságra.

25 A Polgárszövetség létrehozása tehát kapcsolatban volt a december közepe óta lappangó kormányválsággal. A vita arról folyt, hogyan ellensúlyozzák a KMP és a MSZDP egyre növekvő befolyását, hogyan védjék meg a polgárság érdekeit? E kérdésekre adott válaszok megosztották a kormányban lévő polgári pártokat: a Függetlenségi és 48-as Párt jobb- és balszárnya közötti vita elmérgesedett, a Polgári Radikális Párt pedig már január 3-án kettévált. A kormányban követendő módszerek és a kommunisták elleni fellépés megosztották az MSZDP sorait is. Ezzel szemben a kormányon kívüli kispolgári-demokrata pártok ekkorára jelentős tömegbázist szervez22 A Barázda, 1919. I. 18. 22 23 Magyar Gazdák Szemléje, 1918. XI—

ХП. 353. 24 Ránki György (1976) 164. és Balogh-... (1985) 83. helytelenül december végére teszi a Polgárszövetség megszervezését. 25 A Kisgazda, 1919. I. 19. 1. 314