A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz
KIMUTATÁS Mindennapos Ismétlő Az iskola neve iskolákba beiratkozott tanulók szama 120 45 119 43 65 57 65 18 94 26 173 45 57 —• 64 — 46 17 67 26 93 21 tanítóhiány miatt nincs tanítás 83 32 100 37 78 34 85 37 243 57 Paptanyai iskola Seregélyesi iskola Bordanyi iskola Belső-átokházi iskola Üllés dúlói iskola Göbölyjárási iskola Karahomoki iskola Baromjárási iskola Hármas-határi iskola Pálos-széli iskola Külső-átokházi iskola Foiráskúti dűlői iskola Gyapjas dűlői iskola Királyszéki iskola Ménesjárási iskola Bába dűlői iskola Zsombó-dülői iskola Kistemplomtanyai iskola 1895-ben Kiskundorozsma az általa fenntartott iskolákra és egy kisdedóvóra 9901 Ft-t irányzott elő, ami az állami egyenes adók 22%-ának felelt meg. Tehát kulturális célokra oly összeget áldozott, mely a népoktatási törvényben kötelezően meghatározott összeget jóval felülmúlta. Ezért gondolt a község vezetőtestülete az iskolák státuszának megváltoztatására. Az átadásra 1896-ban került sor, ugyanis a helyi vezetők a milleneumi ünnepséget kívánták elhatározásuk végrehajtására felhasználni. „Szomorú emlékként" idézi azt a napot a História Domus, amikor Kiskundorozsma mezőváros mint átadó, és Csongrád vármegye képviseletében Tergina Gyula királyi tanfelügyelő mint átvevő szerződésben rendelkeztek egyelőre a göbölyjárási, átokházi és zsombói iskolák ügyében. 12 A szűkös pénzügyi feltételek ellenére ezek az iskolák megpróbáltak kedvező viszonyokat teremteni az oktatáshoz. Erre vonatkozott a dorozsmai tantestületnek Nagy Zakarhoz, az iskolaszéki elnökhöz intézett levele : ,,A tanító testület kívánatosnak tartaná az iskolákat mindazon felszereléssel ellátni, melyek a tanítási eredmény fokozása mellett a tanító és tanuló munkáját nagyban megkönnyíti." 13 Elsősorban a földrajz, természetrajz, természettan, számtan, beszéd- és értelemgyakorlatok tanításánál szükséges szemléltető képek, s eszközök beszerzését kérték az iskolaszéktől. A tudás legfontosabb forrása azonban akkor is a könyv volt. Különleges jelentőségét a Fülöp József vezetése alatt álló iskolai könyvtárnak az adta, hogy az egyben „közhasználatú népkönyvtárként" is szolgált. 1891. július 1. és 1892. július 1. között 288 alkalommal kölcsönöztek ki könyvet, a tanítói könyvtár12 SZML, Jász Kun Kapitányság Közigazgatási Iratok. Iskola szerződés 1896. november 30. 13 CSm L. Kiskundorozsma Külterületi Iskolák jegyzőkönyvei 1894/225. 290